Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre (1894–1898)
Szecskó Károly AZ EGRI IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETBARÁTOK KÖRE (1894-1898) /. A Kör megalakulása Az 1867-es kiegyezést követően meggyorsuló polgári fejlődés, a civil társadalom megszerveződése Egerben is hozzájárult a különféle, nemcsak a politikai, hanem a kulturális jellegű egyletek, egyesületek létrehozásához. Az 1835-ben megszervezett Egri Kispapok Irodalmi Iskolája 1 , az 1833-tól működő Egri Kaszinó 2 , az 1860-tól tevékenykedő Egri Katolikus Legényegylet mellé egyremásra sorakoztak fel az újonnan alapított egyletek és körök. 1874. december 26-án alakították meg az Egri Földművelők Téli Olvasókörét. 1875-ben az író, költő, tudós és művészetkedvelő papok hozták létre az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyletet. 1882-es alapítású, a csakhamar virágzó Egri Dalkör. 1886-ban szervezték meg az Egri Hatvani l-es Negyedbeli Olvasókört. A következő évben, 1887-ben került sor az Egri Jogász Olvasókör megalakítására. 3 Feltehető a kérdés: mi volt az oka annak, hogy a múlt század végén sor került Egerben, a meglevő kulturális egyesületektől eltérő profilú, írókat, tudósokat, művészeket és művészetkedvelőket átfogó kör létrehozására. Ennek hátterében az állott, hogy a városban a dualizmus éveiben számos író, tudós, művész, még számosabb amatőr, s irodalom- és művészetpártoló értelmiségi, hivatalnok élt. A teljesség minden igénye nélkül utalunk arra, hogy Egerben élt Zalár József költő 1861-től 4 , Vincze Alajos egyházi író 1868-tól 5 , Horváth Cyrill cisztercita tanár, a régi magyar irodalom tudósa 1. Kiss Péter 1993. 116. 2. SZECSKÓ Károly I. 155. 3. Heves Megyei Levéltár. A Heves Vármegyei Egyletek és Társulatok Alapszabályainak törzskönyve. 4. ZALÁR József (Gyöngyös, 1825. Eger, 1914.): költő, Heves megye alispánja. Egerben volt papnövendék. Az 1848^9-es forradalom és szabadságharc kezdetén otthagyta a papi szemináriumot és beállt a honvédek közé. Világos után egy ideig bujdosott, majd hazatért Gyöngyösre. 1869-ben megyei főjegyzővé, 1892-ben pedig alispánná választották. 1846-tól jelentek meg versei. Korának ismert költője volt. 5. VINCZE Alajos (Pély, 1839.-Kápolna 1919.), rk. lelkész, egyházi író. Középiskoláit Egerben végezte. 1857-től egri papnövendék volt. 1863-ban szentelték pappá, majd több helyen volt káplán. 1868-ban egri hitszónokká és a fiú tanítóképző intézet tanárává nevezték ki. 1892-től a képző igazgatója volt. 1898-ban Kápolnára került plébánosnak. 225
