Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)
a régi falu léte és topográfiai helyzete. Bollák Sándor és Török Jenő 70 év körüli gazdák erről a következőket mondják. 23 Elődeiktől hallották, hogy „volt itt egy község. A templom Kovács Miklós telkén állt az Árpád utcában, a falu kútja pedig a malom hátánál, Vágó József ablaka alatt volt (az utcán), de fel van már töltve. A nagyapám mondta, hogy abba vitték bele a templom harangját. A község délkeleti oldalán, a Kenderföldön és a Molnár tagok földjén volt a jobbágyok lakása. Kődarabok árulják el." A hagyomány tudni véli, hogy a középkori falu a Kömlő mellett, attól keletre húzódó Nagy-folyás nevű ér két oldalán terült el, itt volt a templom és a temető. A mai malom környékén többször pénzt, cserépdarabokat találtak, ami valóban egykori település ittlétére vall. Hasonló tapasztalatokról számolnak be a határ délkeleti részén lévő Rívó-partról is, ahol emberi koponyák kerültek elő a földből. Az újkori település tehát részben fedi a középkori faluformát, a Nagy-folyás nyugati partján. Ez az ér valamikor, bizonyára a Tisza-szabályozás előtt, jelentős szerepet töltött be a falu életében. „Amikor felduzzad a víz (ma is) Besenyő fele, a Nagy-folyáson folyik a Tiszába, itt a falu mellett. A falu és a Poletár (dűlő, újabban falurész) között fekszik el és a kastély körül volt vezetve a víz." A település egyes földrajzi nevei, a Nagy-folyáshoz hasonlóan, még a középkorból származhatnak, mert ha lakatlan is volt Kömlő, földjét a szomszédos falvak lakói mégis használták és így a nevek megőrződhettek. Ilyenek a mai település északkeleti részén fekvő Hóstya, a délkeletin lévő Szohoda és a déli részén fekvő Halpiac. A Hóstya a német Hochstadt-tal rokon név, ebben a formában Egerben és több, környékbeli településen „külváros" vagy „beépített telek" jelentéssel: hazánkban a XIII. század óta ismert. 24 A Szohoda ugyanezen a tájon használatos „kisebb falurész", „utcanév" vagy patak jelentéssel Füzesabony, Maklár, Gyöngyössolymos helységekben. Ezeknek a helységeknek a lakossága jórészt folyamatos a középkor óta, maga a Szohoda, Szóda név viszont semmiféle szótárunkban nem szerepel, eredete tehát ismeretlen. A falvak közös tulajdonsága, hogy a középkorban az egri egyházi hatóságok, főleg a püspökség tulajdonában voltak. A harmadik név, a Halpiac helyzete, a Nagy-folyáshoz való közelsége miatt vélhető középkorinak, minthogy a régi faluban is lehetett elárusítóhelye annak a haltömegnek, amit a közeli érből kifogtak. Ezek a helyek egyébként mind a Nagy-folyás nyugati partján, annak közelében vannak és voltak. Kömlőnek a határában is van néhány földrajzi név, amely a XVIII. század előtt keletkezhetett. A Csincsa- vagy Csincse-patak nevét Észak-Magyarországon máshol is ismerik, első említése a XIV. századra keltezhető. 25 Pusztahídvég egy része, Hídvég néven ugyancsak Kömlő határába esett, erről azt tudjuk, hogy 1261-ben az egri püspök birtoka volt. 26 Feltételesen középkorinak tartható a belterülettől délkeletre, a szentmiklósi út mentén fekvő Rívó-part nevű hely, ahol emberi koponyák is kerültek elő a földből. Úgy magyarázzák a nevet, hogy amikor Kömlő lakosságának egy része kénytelen volt elvándorolni, ezen az úton indultak el, és eddig a partig kísérték őket az itthon maradottak. Ezen az úton haladva Pélynél, Kiskörénél érhették el a Tiszát. A szentmiklósi út másik oldalán, szemben a Rívó-parttal a Dézsmakert feküdt, püspöki gazdasági épületekkel. A hagyomány szerint 1912. évi lebontásáig a parasztság ide hordta a tizedet, a földesurat megillető terményjárandóságot. Az épület XVIII. 23. A Török család a múlt század elején költözött be, a Bollák pedig azonos lehet a Ballók névvel. Ennek egyik viselője Ballók Mihály lehetett, aki 1770-ben Jászdózsáról jött. 24. TESZ II. 150-151. 25. KISS Lajos 1978. 164. 26. KOVÁCS Béla 1987. 129. 191
