Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

B. Gál Edit: A debrő–parádi uradalom átvételi leltára 1777-ből

Debrő várát és a hozzá tartozó uradalmat 1740-ben vásárolta meg a két tulajdonostól gróf Aspremont-Reckheim Károly Goberttől és gróf Althan Mihály Antaltól. Az előzőnek 46 ezer, az utóbbinak 31 440 Ft-ot fizetett az ingó és ingatlan jószágokért. így 1740-ben összesen 77 440 Ft-ért szerezte meg a teljes uradalmat.

3

1747-ben megveszi hozzá Derecske negyedrészét, 1755-ben pedig a Hunyadyaktól Nemti és Szent-Domonkos helységeket. 1777-ben a debrői uradalom a következő részekből áll: Al-Debrő a balpüspöki pusztával, Fel-Debrő, Ballá a kürti pusztával, Derecske Lak pusztával, Kompolt, Kál a nagyuti pusztával, Tóth-Falu, Párád, Bodony, Nemti, Szent-Domonkos, Gyöngyös. Ezek a helységek vagy teljes egészében, vagy részbirtokokként tartoztak az uradalomhoz. Az a közel 10 „település", melyet a báró 1740-ben magához váltott, igen erősen magán viselte még a török hódoltság nyomait. Kál és Kompolt majdnem teljesen néptelen. Kálra 1748-ban adja ki telepítési rendeletét, melynek értelmében 120 pápista magyar gazdát vár a faluba, Kompolton pedig 1754ben köt szerződést Elzászból származott német jobbágyokkal, ő hozza létre Al-Debrő helységet 1743-ban, amikor is a debrői vár alatt elterülő határba letelepíti a svábokat és rendeletében kimondja, hogy ezt a területet ezentúl Al-Debrőnek kell nevezni.

4 A telepítés azonban csak az első lépcsőfoka az uradalom fejlesztésének. Sok helyen nincsenek templomok, plébániák, malmok, fogadók. A gróf

5 tehát más birtokaihoz hasonlóan hozzákezd az építkezéshez. Magyarországon, különösen a török megszállás alól felszabadult területeken az 1750-1780 közötti időszak az uradalmi építkezések fénykora.

6 Bár elsősorban a hagyományos szükségletet elégítik ki, mégis nagy jelentőségűek az előző évszázadok stagnálásához képest. Az építőanyagok beszerzése, előállítása az uradalom mindenkori feladata.

7 Meg kellett tehát teremteni ennek tárgyi feltételeit. Az építkezések tervszerűen és átgondoltan folynak. Az 1750-es években emelteti a kastélyokat Gyöngyösön és Kompolton, az 1760-as években a templomokat, az 1770-es években pedig a fogadókat, malmokat és egyéb gazdasági épületeket. Az uradalom társadalmának életében legjelentősebbek, s elsődlegesek a templomok. Legkorábban - 1752-ben, a kastély építésével egyidőben - Kompolton állíttat kőből templomot. Ezt követi 1760 táján az al-debrői, 1761-ben a káli, majd 1768-ban a parádi templom. 1764-ben Kaiban, 1777-ben pedig Bodonyban építtet plébániát.

8 Az összeírásban szinte minden helység vendégfogadójának, malmának vagy serházának leírásánál azt olvashatjuk, hogy jó állapotban van, mert nem régiben fundamentumból jó materiákkal újonnan építtetett. Falvakra lebontva a következő kép rajzolódik ki az 1770-es években: Kompolt: 1770-es évek eleje: - vendégfogadó mészárszékkel, jégveremmel. Tóth-Falu: 1771-72: - vendégfogadó mészárszékkel. Párád: Új üveghuta. Gyöngyös: 1770-es évek eleje: - serház. 1760-as (?)

9 évek: - vendégfogadó. Kál: 1770-es évek első évei: - pálinkaház. 1774: - mészárszék. 1775: - árendás görög háza. Fel-Debrő: 1772-73: vendégfogadó. 3. Unokája herceg Grassalkovich Antal 1821 -ben még 106 000 Ft-ot fizet az Aspremont unokának Maria Anna Gobertinának. 4. ÉBLE Gábor 1909. 5. Grassalkovich Antal 1742-ben kap grófi rangot. 6. DOBROVICS 1983. 14. p. 7. Uo. 71. 8. HEVES MEGYE MŰEMLÉKEI 1970. I—III. köt. 9. Már az 1740-es évek végén, amikor az Almássyakkal szerződést köt, a Piac téren álló fogadójára hivatkozik. 140