Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

Eger 1692-ben készült házösszeírásában, ahol utcánként írták össze a várost, ez áll: „Kilencedik a Portörőmalom utca, a fürdőn levő malomig 62 házzal. "

m Az összeírás adata kétségtelenül az új portörő malom létezésére utal, amelynek a helyét a város déli részén, a Makiári városnegyedben, a fürdő környékén kell keresnünk. 1696-ban Enczinger János, a sóbányászat és a puskaporgyártás császári felügyelője új szerzeményként megvásárolta azt a 10, Eger környékén található települést, amelyek a fegyverjog címén a kincstárra háramlottak. Enczinger a kezére került javakat gátlástalan és kíméletlen eszközökkel a saját javára használta. Köztük volt a Nyáry-örökösök visontai birtokrésze is. Bár a birtokba iktatásnál a Nyáry-rokonság ellent mondott, Enczinger 1696-tól erőszakkal dézsmáltatta a Sőtér János és Benedek által vásárolt visontai szőlőket, vágatta Sőtérék visontai erdőrészét. Visontai gazdatisztje az egri puskapormalomhoz fát fuvaroztatott a visontai gazdákkal, az Egerben előállított puskaporral Budáig, Vácig kereskedett, s jobbágyait kényszerítette a puskapor szállítására.

14,) Egerben a Rákóczi vezette szabadságharc éveiben is működött portörő malom. Valószínűleg már az 1704. év nyarán megkezdődött a portörés Egerben, de erről csak 1705 februárjától van adatunk.

141 1705 márciusában a Magyarországon létező 10 portörő malom egyike volt az egri.

142 1705 augusztusában a vízhiánnyal küzdő görgői és jolsvai portörők megszűntek, s felszerelésüket az ezeknél termelékenyebb kassai és egri malomba vitték át.

143 1705. július 31-én az előbbivel kapcsolatban azt írta Lányi Pál Rákóczi fejedelemnek: „Mihent Isten Gömör vármegyébe innen segít, a jolsvai puska por térő malmoknak requisitumokat Egerbe, görgőieket pedig Cassára administrálok Nagyságod kegyelmes parancsolatja szerint. A hajdúkat is Nagyságod kegyelmességéből az salétromos officinákhoz applicálni (alkalmazni) fogom és transferálom (áthelyezem) mind hogy azok pedig nemes Gömör vármegyéiül exquanto partoli (a portális hajdúk számából) álatattanak ki, továb ugyan nemes Gömör vármegy ebül vagy tőlem várhassanak fizetéseket, el várom Nagyságod kegyelmes parancsolatját. "

144 Valószínű a levél írásakor az egri salétromfőző az ott folyó renoválások miatt még nem tudott elegendő mennyiséget termelni. A levél külön érdekessége, hogy portörő malmokról van szó, vagyis legalább két portörő malom létezett Egerben. Feltételezésem szerint ezek közül az egyik a patak mellett vízi erőre épült portörő, míg a másik a várbeli száraz lőpormalom lehetett. Viszont az sem kizárható, hogy mind a két portörő az Eger-patak mellé települt. 1705-1708 között rendszeres volt a puskaportörés Egerben is, ahonnan Meindl Fortunátus mester általában az érsekújvári hadiszertárba szállíttatta a puskaport.

145 Rákóczi Ferenc 1706. szeptember l-jén Bercsényinek írt levelében is szó esik az egri portörőkről: Hogyha az ellenség Egret hátrahagyja Buda felé nyomulván, valamennyi por találtatik Egerben, tizenkét mázsán felül: szállíttassa Újvárba (Érsekújvár) 139. SZEDERKÉNYI Nándor 1893. IV. 8. 140. SOÓSImre, 1975. 515. 141. HECKENAST Gusztáv 1959. 56. - Ráti Gergely korábban mint Ung megye alispánja állt a felkelők közé. 142. HECKENAST Gusztáv 1959. 57. - Ez a tíz puskaportörő a következő településeken működött: Debrecen, Nagybánya, Besztercebánya, Jolsva, Torna, Görgő, Eger, Rózsahegy, Kassa és valószínűleg Eperjes. 143. HECKENAST Gusztáv 1959. 58. 144. KOVÁCS Ágnes 1981. 56-57. 145. HECKENAST Gusztáv 1959. 85. 130