Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

már annak birtoklása előtt be kívánta vonni a hadakozás során megnövekedett katonai kiadásainak a fedezésére. Nyilván egy sor hasonló eset nyomán döntött joggal úgy az 1537. évi országgyűlés, hogy a király minél előbb szabadítsa meg az egyházakat a világi uraktól, és azokat a jövőben senkinek se adományozza.

36 1538. július 15-én Ferdinánd pátensben rendelte el Werner György kamarai tanácsosnak és Sáros vára prefektusának, hogy az egri püspökség dézsmabérleteit az ország védelmi céljaira kell felhasználnia.

37 A diplomata Frangepán Ferenc egri püspök Fráter Györggyel, s többek között Perényi Péterrel közösen 1538. február 24-én Váradon létrehozott János és Ferdinánd királyok közötti titkos békeszerződés meglehetősen váratlan jutalmául, 1539. március 30-án elnyerte ellenlábasától, a Habsburg-uralkodótól az egri püspökséget, - miután Szalaházy Tamás meghalt.

38 Ilyen ellentmondásosan jutott a Szapolyai-párti Frangepán I. Ferdinánd király jóvoltából a még mindig János király kezén lévő egri püspökség tekintélyes jövedelmei birtokába, melyet egyébként - miként írta - a vár megerősítésére fordította.

39 A diplomáciai játék nagy mestere, Frangepán Ferenc Szapolyai János 1540. július 17-én vagy 22-én bekövetkezett halála után, szeptember 14-én ünnepélyesen kinyilvánította behódolását Habsburg Ferdinándnak.

w Ennek eredményeként már december 26-án magas egri dignitásába fel is szentelték,*

1 s így egyházjogilag is teljes jogú egri egyházfővé lépett elő. * * * A rendkívül változatos és gyakorta váratlan események mögött azonban nem csupán a két ellenkirály küzdelme húzódott meg, de megjelent a magyar színtéren a hatalmas Török Birodalom, mint erőszakos országhódító is. A mohácsi csata után az egymással szembefordult rendek 1526. november 11-én Szapolyai Jánosi, december 17-én pedig Habsburg Ferdinándot emelték királyukká; de a győzedelmes ütközet után hazatérő török hadsereg a Szerémséget szorosan megtartotta kezében, sőt várait: Péterváradot, Újlakot, Atyát, Bánmonostort, Titelt, Cserögöt, Szávaszentdemetert, Baricát, Rácsát és Redneket erős őrséggel megrakta. Ennek eredményeképpen tulajdonképpen létrejött Magyarország három részre való szakadása. Ez a helyzet pedig továbbmélyült azzal, hogy 1529 szeptemberében Budán Szulejmán szultán - hazavonulta előtt -Jánost Magyarország és csatolt í észéi koronás urának ismerte el, évi adófizetése mellett. Ezután a szultán Bécs ellen vonult, majd csak október 15-én, a város sikertelen ostroma után indult seregével vissza a Török Birodalomba. A Szerémséget az Oszmán Birodalom későbbi katonai akciói bázisaként tartotta markában, mely azután Buda 1541. augusztus 29-i birtokbavételével a kialakult török hódoltság „talpazat''-át alkotta.

42 Az I. Ferdinánd uralma alatti országrészről Chuzy Tamás kamarai prefektus 1539. évi számadása hű pénzügyi tájékoztatást nyújt: Nyitra, Trencsén, Pozsony, Hont, Árva, Liptó, Bars, Mosón, Győr, Komárom, Sopron, Vas és Zala vármegyékről. 1540-ben 36. CORPUS JURIS, 1844. 350. 37. StA. Reichsregistraturbücher. IV. Band. 37v. 38. EUBEL Conrad - VAN GULIK Gulielnus 1923. 98. - GAMS, 1875. 368. 39. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János III. 1906. Nr. 380. 40. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János III. 1906. Nr. 495. 41. SUGÁR István 1984. 237. 42. SZAKÁLY Ferenc 1984. 167., 171-172. 186