Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?
elfogadása után, 1542. november 28-án azt írta a királynak, hogy sajnos semmiképpen sem tudta rávenni szolgáit a vár kiszolgáltatására. Végül már maga a főúr is „szolgái nyakasságát"-t okolta. 82 Varkocs Tamás azért tartotta katonáival hűségesen kezében a legvégsőkig Perényi Péter birtokában az egri püspök várát, mivel hűen követte ura szigorúan bizalmas parancsát, hogy „senki szavának" ne adja ki Habsburg Ferdinánd részére e fontos erődöt, s vele a püspöki birtokokat és javadalmakat. 83 Adódott eset, hogy magának Perényinének a felszólítására azzal az indokkal utasította el Varkocs a vár átadását, hogy megtartására a férjeura adott parancsot, nem pedig „asszonytársa". 84 Perényi Péter szabadon bocsátását nemcsak az 1543. évi debreceni és derecskéi részországgyűlés, de az 1545-ös nagyszombati országgyűlés is hasztalan kérte, követelte az uralkodótól. Jellemző határozatuk indoklása: „ . . .minden országlakó kezességet vállal Perényi Péter hűségéért és álhatatosságáért, és nem értik, hogy miért követett el borzasztóbb bűnt Perényi úr azoknál a spanyol kapitányoknál, akik lehetővé tették, hogy ilyen romlás érje az országot, de akiket mégis büntetlenül elengedtek, sőt netán még ajándékokkal is elláttak. " 85 Az egri vár Perényi-kézben 1542 és 1548 között, - az úgynevezett Perényi-korszakban, - nem múlt el változás nélkül az erőd életében. Nagy változásokra került sor az erődítményen: megindult az addigi teljességgel elavult lovagvár^ átépítése végvárrá. Perényi Péter által a vár élére állított parancsnok: a sziléziai származású és ifjú kora óta a főúr által nevelt Varkocs Tamás 81 alatt kelt életre az egri végvári katonaélet, s lettek az egriek messze török hódoltsági területek rettegett „vitéz legény''-ei. 88 Perényi, illetve Varkocs keze alatt az elfoglalt egri püspöki jövedelmekből jelentékeny építkezés folyt a várban. Alessandro da Vedano, a jónevű olasz mester nevéhez számottevő építkezés fűződik. Elsősorban is egy hatalmas 7-8 méter vastag fallal kettéválasztotta az addig egységes várat belső és külső várra. E fallal leválasztotta az 1542ben leégett püspöki székesegyház sokszögű szentélyét a templom testéről s belőle egy, a falból előugró fontos védelmi feladatot ellátó bástyát alakított ki, mely a „Szentélybástya" nevet nyerte. 89 A belső vár északkeleti sarkán egy nagy szögletbástyát emelt az olasz mester, mely építőjéről, a Sándor-bástya nevet kapta. 90 A püspöki palota előtt megépült a belső vár északi fala is. 91 Igen jelentősnek bizonyult a belső vár új főbejáratául szolgáló Varkocskapubástya, melyről egykorú emléktábla szövege alapján tudjuk, hogy azt 1542 Szent György napja (április 24.) körül kezdték építeni, s kétkarú felvonóhíddal biztosították. 92 Tehát az idő alatt épült ez a jelentékeny kapubástya, mialatt folyt a vár katonasága, Perényi Péter és I. Ferdinánd között az előbbiekben felvázolt békésnek tűnő levelezés és tárgyalás a vár átvétele. 82. BUCHOLTZF. B. V. 1834. 182., 185-188. Ugyanaz, IX. 1838. 338-339. 83. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörből. 261-264. sorok. 84. SZTÁRAI Mihály 1985. 171. 85. SZTÁRAI Mihály 1985. 171-172. 86. PATAKI Vidor 1933. 9-10. 87. ISTVÁNFFY Miklós 1867. 274. 88. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörből. 479^90. sorok. 89. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Eger vár viadaljáról való ének. - DERCSÉNYI Dezső 1972. 107., 109. 90. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Eger vár viadaljáról való ének. 115-116. 91. DERCSÉNYI Dezső 1972. 104. 92. DERCSÉNYI Dezső 1972. 90-91. 192
