Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

A jól értesült velencei követ azt jelentette Bécsből a dózsénak, hogy Frangepán Ferenc bosszúból arra biztatta I. Ferdinándot, hogy az személyesen menjen le Esztergomba, s ott 20 magyar főnemes fejét vétesse, mert csakis így teremthet rendet Magyarországon. 75 A szerzetes püspök Perényi elleni féktelen gyűlöletét fényesen tanúsítja, hogy 1542 októberében így írt III. Pál pápának: „. . . úgy gondolom, hogy a reá váró legkisebb rossz, fejének elvesztése lesz . . . "

76 Sőt mi több, a pápától, - lelkiismeretétől sarkallva, feloldozást kért azon „irregulavitas"-ok alól, melyeket Perényi Péternek és több hozzá hasonló lutheránusoknak az elfogásakor magára vont. "

77 Egyébként Frangepán Ferenc volt a letartóztatott Perényinek, az ellene emelt vádpontokra egyik kihallgatója is.

7s E rendkívül fontos kérdésben hozzásegít tisztánlátásunkhoz, ha beleolvasunk két egykorú levélbe. Az egyiket még 1542. május 1-én, - röviddel azután, hogy Perényi Péter az egri várat elfoglalta, - Thurzó Elek királyi helytartó írt I. Ferdinándnak: „. . . . Három okból volt utalva Perényi Péter Eger megszállására. Ilyen a nagy veszély, mely a várat és vidékét a védtelensége folytán fenyegette, hol Perényinek nagy birtokai vannak, s ennek védelme érdekében is cselekedett, midőn a teljesen elhagyott várat megszállotta. Bécsből nyert erre intéseket. Eger nem maradhatott vegyes megszállás alatt, olasz és magyar katonákkal. Egy intéző fő alá kellett rendelni, s arra legalkalmasabb Perényi Péter . . . A püspök úgysem kíván egyebet, minthogy a vár Ferdinándnak hódoljon s a vidék védelme legyen . . . A tizedek egy részét már eddig is ő használja. Eger sokkal biztosabban marad a király részére Perényi kezében, mint más módon megőrizhető lenne . . . "

79 A másik döntőnek minősülő levelet Perényi már bécsújhelyi börtöne mélyéről írta Thurzó Eleknek 1542. november 28-án: „ . . .az országgyűlés után erőszakkal foglaltam volna el Egert, de Uraságod tudja, hogy nem erőszakkal, de a szükségtől hajtva (ti. a török veszélyre és a vár felkészítetlen voltára utal itt a főúr, S. I.) Uraságod tanácsára és a bécsi helytartósági urak ösztönzésére nem erőszakkar tettem.

80 Perényi e leveléből tudhatjuk meg, hogy az 1542. évi besztercebányai „országgyűlés után" vette birtokába Eger várát. Az országgyűlést pedig az uralkodó február 19-re hívta össze, s a törvények kelte március 7.

81 Bár kétségtelen, hogy Thurzó szavai mögött atyafiságos kapcsolat húzódott meg, de egyértelműen kiviláglik a helyzetet jól ismerő királyi helytartó szavaiból annak a világos felismerése, hogy az egri püspökség jövedelme kiválóan gyümölcsöztethető Eger vára számára, s annak a révén messze északkeleti országrészek védelmében az egyre intenzívebben terjeszkedő török erők ellen. De Perényi még 1542 májusában alapjában ugyancsak a török veszélyre hivatkozott, - s mindezt még akkor írta, amikor folyt a békés hangú levelezés az egri katonaság, Perényi és Ferdinánd között. Perényi valóban több esetben szólította fel várnagyait: Varkocs Tamást és Torma Miklóst, hogy az elfoglalt várat adják át a királynak, de hasztalan volt minden felhívása uruknak. A várnagyok azzal az indokkal tagadták meg kényszerhelyzetben lévő uruk parancsának a teljesítését, hogy nincsen kifizetve a zsoldjuk. Perényi már röviddel 75. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János IV. 1909. Nr. 76. 76. ÓVÁRI Lipót 1879. 160. 77. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János IV. 1909. Nr. 107. .78. SZTÁRAI Mihály 1985. 163. 79. BUCHOLTZF. B. V. 1834. 180-181. 80. SZTÁRAI Mihály 1985. 163. 81. CORPUS JURIS, 1844. 355. 191