Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

pedig arról tudósít, hogy részben Ferdinánd, részben pedig János királyok uralma alatt mely terület állott: Gömör, Torna, Abaúj, Zemplén, Sáros, Szepes, Ung, Bereg és Borsod vármegyék. Ferdinánd területe állami adóját Werner Györgynek tartozott elszámolni.

43 E számadásokból kitűnik, hogy ebben az időben az egri vár megyéje, Heves, János király uralma alatt volt, s így neki adózott. Eger Perényi Péter kezében 1540. július 22-én meghalt Szapolyai János király. A hír nyomán a harcias és fanatikusan lutheránus Perényi Péter - aki 1526 után többször változtatta pártállását és fontos tisztségeket töltött be, 1539 táján felső-magyarországi főkapitány - Sárospatakon örömünnepet ült: meghúzatta a harangokat, elsüttette ágyúit s emberei között italt osztott ki,

44 majd pedig nyomban Frangepán Ferenc püspökhöz sietett Egerbe, hogy vele ezt a sorsfordító eseményt megkonzultálja, mindketten az elhunyt király pártján állók lévén. A csak elsődleges megbeszélés után, augusztus 30-án Gyöngyösön a két férfiú, a hozzájuk csatlakozott Balassa Zsigmond Borsod, Raskay István Nógrád és Bebek Ferenc Gömör vármegyei főispánokkal megtanácskozták az elkövetkezendő politikai és katonai teendőket. Az összeszövetkezettek levelet szövegeztek meg V. Károly német-római császárhoz, I. Ferdinánd fivéréhez. Arra kérték, hogy „a török veszély"-re való tekintettel teljes erejével és befolyásával - nem mellőzve a katonai fellépést sem! - támogassa fivérét a nagyváradi egyezmény realizálása érdekében, azaz Magyarországnak Habsburg Ferdinánd királysága alatt való egyesítésére. De mindezt annakelőtte kell megtenni - írták -, mielőtt még a törökök akcióba lépnének ellene, s Budát még kézre nem kerítenék. „Nincs idő a halogatásra!"

45 /. Ferdinánd is értesülve a tekintélyes férfiak szövetkezéséről, Thurzó Eleket, Magyarország királyi helytartóját s egyben Perényi Péter sógorát arra figyelmeztette, hogy „vigyázzanak, nehogy Perényit elidegenítsék maguktól. ,M6 Ferdinánd sietve a Portára küldte Laski Jeromost, hogy tájékoztassa a Török Birodalom államvezetését a szenzációs hírről: a váradi békéről, s hogy Perényi Péter odahagyva a S zap oly ai-p ártót, nyíltan csatlakozott hozzá.

4,1 Maga Perényi Nyitrára ment és szeptember 8-án bejelentette Habsburg Ferdinándnak előtte való behódolását, melyet a váradi egyezmény értelmében - mint az öt aláíró egyike - tett. Ennek királyi elismerő eredménye nem is maradt el: /. Ferdinánd Perényi Pétert kancellárrá és országos főkapitánnyá nevezte ki.

48 Frangepán 1540. szeptember 14-én jelentette be a Habsburg-uralkodónak behódolási szándékát,

49 s ennek eredményeként szeptember 29-én a király már utasította Werner György királyi kamarai tanácsost, hogy az egri püspökség minden dézsmáját és jövedelmét Frangepán Ferenc részére juttassa.

50 Frangepánnak I. Ferdinánd oldalára való átállása Bécsben fényes ünnepségek közepette zajlott le októberben.

51 43. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 47. 44. BUCHOLTZ F. B. V. 1834. 140. 45. BUCHOLTZ F. B. V. 1834. 135-137. 46. GÉVAYA. 1841.3. 331. 47. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 49. 48. SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 55. idézi Bucholtz alapján. 49. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János III. 1906. Nr. 495. 50. HHuStA. U. A. A. fasc. 43. (1540. szeptember 29.) 51. BUNYITAY Vince - RAPAICS Rajmund - KARÁCSONYI János III. 1906. Nr. 503. 187