Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Ács Csilla: Szarmata sírok Füzesabony-Bozsi részen

Ács Csilla SZARMATA SÍROK FÜZESABONY-BOZSI RÉSZEN A szarmata kor kutatása elhanyagolt korszak Heves megyében. Ezt illusztrálja, hogy Párducz Mihály 1931-ben még csak két lelőhelyet (Eger vidéke, Füzesabony)

1 ír le a megye területéről. 1950-re 8 lelőhelyet közöl (Eger vidéke, Boldog, Csány, Füzesabony, Hatvan, Szomolya, Tarnabod).

2 Szabó János Győző leletkataszterrel bővíti az 1969-ig ismert lelőhelyeket.

3 Kőhegyi Mihály az aranyleletes sírokat elemző munkájában öt lelőhelyet ismertet az adott területről (Eger vidéke, Tenk-Homokbánya, Füzesabony-Kettőshalom, Maklár, Tarnaméra-Urak dűlője).

4 1973 júliusában Füzesabony-Bozsi részen

5 sóderbányászás közben szarmata sírokat találtak. A lelőhely Füzesabonytól 3,5 km-re, a Sósrévpuszta nevű határrész köze1. kép. A lelőhely topográfiai helyzete 1. PÁRDUCZ Mihály 1931. 2. PÁRDUCZ Mihály 1950. 3. SZABÓ János Győző 1969. 44-^17. 4. KŐHEGYI Mihály 1982. 5. A lelőhely elnevezése Szabó J. Győzőtől származik. A terület már nem Bözsi részhez, hanem Sósrévpuszta határrészhez tartozik. Bözsi rész a vasútvonaltól D-re, míg a homokbánya a vasúttól É-ra terül el. 135