Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
B. Hellebrandt Magdolna: Heves megye kelta kori régészeti leletei
Gyöngyöshalász-Encspuszta. A leletanyag a DIV-ben van. 1981. május 25.-június 5-ig tartó leletmentése során 65 Szabó J. József LT kori cserepeket talált. Ezek a következők: Cserép. (2. kép 1.) Fekete korongolt perem- és faltöredék. H: 5,6 cm. Ltsz.: A 83.1.190. Cserép. (2. kép 2.) Szürkésfekete korongolt edény fenék- és faltöredéke. H: 5,3 cm. Ltsz.: A 83.1.192. Cserép. (2. kép 3.) Szürke, grafitszemcsés, belső oldalfalán erős korongnyomok látszanak, kívül seprűdíszes. H: 14 cm. Ltsz.: A 83.1.194. A leletanyag későkelta. Halmajugra. A leletanyag a DIV-ben van. Pituh Béla iskolaigazgató gyűjtéseként bukkant a leletekre Horváth Jolán régész egyetemi hallgató 1968 őszén, terepjárás közben. Jelentése nyomán az egri múzeumból Nagy Árpád ment a helyszínre, ahol megtudta, hogy a tárgyak 1966-ban kerültek felszínre. Két fibulát találtak a katolikus templomnál, a templom kerítésének alapozásakor, az elbeszélések szerint csontvázas sír mellékleteként. Ettől a helytől körülbelül 600 méterre, az Április 4. utcában került elő a többi kelta lelet, pajzsfogó, vaskés, kétfajta kardkötő lánc, lándzsahegyek, két kard, két kardhüvely, és edénytöredékek. Nem sikerült kideríteni, hogy a felsorolt darabok hány és milyen sírból származnak, s milyen volt elhelyezésük. Feltehető, hogy hamvasztásos sír volt, egy vagy több, hiszen a kardkötő lánc (27. kép 6.) égett. 66 A leletek a következők: Fibula. (27. kép 8.) Vas, hosszú testű, alsó húros, kötöttlábú, C x típus. Tűtartóján cikcakk vonalazást figyelhetünk meg. Hiányos. H: 14,4 cm. Fibula. (27. kép 7.) Vas, hosszú testű, felsőhúros, kötöttlábú, C x típus. Tűtartóján egy függőleges állású bekarcolt vonal látszik. H: 14,6 cm. Pajzsfogó. (27. kép 10.) Vas. Domború hátán 8 cm hosszú él húzódik. A pajzsfogó szalag alakú, szárnyai cakkozottak és áttörtek. A cakk kiugró részén, belül levő áttörés csepp alakú, ez alatt kis méretű kerek áttörés van, melynek két oldalán egy-egy nagyobb kör alakú áttört díszítés látszik. Egyik szárnyának vége hiányos. Szárnyhossz: 3,2 cm, H: 17,3 cm. Vaskés. (26. kép 4.) Kétélű, nyele téglalap átmetszetű, vége karikába kalapálva hajlik vissza. H: 18,2 cm. Kardkötő lánc. (27. kép 6.) Vas. Csavart nyolcas formájú tagokból áll. Karikája díszített, alatta a legelső csavaráson pedig függőlegesen rovátkolt csík fut. Középen égett, itt el is törött. H: 50,2 cm. Kardkötő lánchoz tartozó kis tag. (27. kép 5.) Vas, fonata csavart nyolcasokból áll, a vas átmetszete háromszög alakú lehet, ugyanis a felületen nem kereken ívelő, éle van. Karikáján ugyanaz a minta ismétlődik, mint a 27. kép 6. karikáján, de a középső mélyedés sekély, s benyomott pontdíszes. H: 10,2 cm. Kardkötő lánc. (27. kép 1.) Vas, nyolcast alkotó, egymásba kalapált tagokból áll, poncolt díszítésű. H: 52,4 cm. Kardkötő lánchoz tartozó kis tag. (27. kép 9.) Vas, nyolcast alkotó egymásba kalapált tagokból áll, poncolt. Hiányos, jelenlegi H: 13,4 cm. Lándzsa. (26. kép 5.) Vas. Mindkét levélrész a legszélesebb résznél három-három helyen áttört. Az egyik oldalon nem szabályos kör alakú az áttörés, így a három lyuk közötti mezőben triskeles alakul ki, s két lyuk között kis karikát fűztek át. H: 31,8 cm. 65. SZABÓ, J. J. 1982-83. 5. 66. HELLEBRANDT, M. 1972. 107-117. 93
