Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek

szedett szőlőből nyert bor esetleg megnyúlósodik." 40 Megbízható levéltári források szerint Kőszegen a 18. században a helyi tanács nem egyszer döntött úgy, hogy a szokástól eltérően nem pontosan Orsolya napra tűzte ki a szüret kezdetét, hanem az új holdtól függően korábbra vagy későbbre. 41 Természetesen mindez csak akkor volt így, ha a szokatlanul jó időjárás miatt nem kezdték el az érett gerezdek szedését néhány héttel korábban. Számos, egymástól távoli helyekről vannak arra vonatkozóan ismereteink, hogy a szüret megkezdése előtti vasárnapon tartottak szüreti felvonulást, azt követően pedig bált. 42 Mivel a szüreti bálozás és az azt megelőző felvonulás 43 vizsgálata egy terjedelme­sebb dolgozat kereteit kívánja meg, ezért ezzel egy későbbi munkánkban foglalkozunk. Végezetül még egy szüretkezdő szokás. Egy idős egri adatközlő mesélte, hogy az édesapja, akinek két hold szőlője volt, a szedés megkezdése előtt levette kalapját és imádkozott. A szüretelők csak ezután kezdhették meg a munkát. 44 A szüret kezdőnapjának vidám hangulatát az eseményekben szegényesebb szedő­napok hetei váltották fel. Végül elérkezett a záró nap, amelyik a kezdő naphoz hason­lóan, ünnepélyes hangulatával méltó befejezése, koronája volt a több, mint féléves szőlőbeli munkálatoknak és a szőlő metamorfózisának. Ezen a napon a nagybirtokokon a gazdának ismét szép számmal voltak vendégei. Apor Zsuzsanna 1725-ben írja a következőket egyik levelében: „ . . . méltóztassék Nagyságod az én számmal a gyermekeket köszönteni s valóban várnám a szüretre ő kegyelmeket s az szüret végin egy pár tánczra . . ," 45 A híres, grófi származású Zichy család számadáskönyvében szerepel, hogy az 1760-as évek közepén a várpalotai szőlő­birtokukon az Öreghegyen épült egy présház, „benne többek közt egy nagy szoba nyári és szüreti mulatságokra." 46 Hogy miként zajlott le hajdanán ilyen nagybirtokos nemesi családoknál a szőlőben a szüreti mulatság, arról részletesen szólnak a 19. századi forrá­sok. 47 A szüret utolsó napját a Tokaj-Hegyalján régen „végzés"-nek nevezték, melyet Mádon „végzéstánc"-cal Tállyán pedig „szüreti mulatság"-gal fejeztek be. 48 Kalotaszeg alszegi falvaiban a szüreti tánc régebbi keletű, mint a századunk közepe táján divatba jött szüreti bál. A szüreti tánc általában október 6. és 20. között volt a szedés befejezése után, akkoriban, amikor még az egész falu egy napon szüretelt. A mulatozás már a szőlőben elkezdődött. „Zenészt nem kellett hívni, hiszen ilyenkor négy-öt banda is járta a szüreteket. Végiglátogatták a szüretelő családokat, mindenki­hez odamentek »köszönteni«. Kaptak egy-két kiló szőlőt, amit egy kosárba vagy cse­berbe gyűjtöttek. Amikor érkeztek a zenészek, leálltak a munkával, megkínálták őket, a fiatalok táncoltak néhány párt, majd a gazda húzatott magának néhány hallgatót.'" A legények ebéd után egy zenekar kíséretében bevonultak a faluba, egy az általuk már 40. BÉL Mátyás 1984. 431. 41. SZÖVÉNYI István 1965. 261. 42. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 2985., 4014., 5561. KRISTON VÍZI József szíves szóbeli közléséből tudjuk, hogy a Kecskemét környéki falvakban is a szüret előtt tartottak bált. 43. A szüreti felvonulás maszkos dramatikus mozzanataira, főként Tokaj-Hegyaljára vonatkozó­an, lásd a következő alapvető munkákat: ERDÉSZ Sándor 1957. 5-15., ÚJVÁR Y Zoltán 1971. 419-436., 1975. 70-92., 108-109., 1983. 184-241. 44. Saját gyűjtés. ROMÁN Lajosné KÁLLAY Rozália Eger, 1920. IX. 4. 45. APOR Péter 1903. II. 179. 46. SZÍJ Rezső 1960. 151. 47. D'Artagnan 1900. I. 466-481., VAY Sándor én. 188-196., Eger, 1873. október 23. 342., ZOLTÁN József 1963. 187-190. 48. ERDÉSZ Sándor 1957. 7-8., BAKOS József 1959. 23., Magyar Néprajzi Lexikon 1982. V. 134. 436

Next

/
Oldalképek
Tartalom