Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Cs. Schwalm Edit: A Dobó István Vármúzeum kalotaszegi hímzéseinek lakástextiljei

24. kép. 53.1.1126. Vőfély kendő, Körösfő kény, ismétlődő motívumokból álló csík, majd üresen hagyott sáv következik. Ezután ismét egy keskeny csíkminta, amely lehet a szélén elhelyezkedővel azonos, de eltérő motívumú is, azzal szembefordítva. Erre illeszkedik a tulajdonképpeni főmotívum, ami legtöbbször egy vagy két virágbokor. Az írásos technikával készített vőfélykendők hímzése általában sokkal zsúfoltabb, mint a párnáké, lepedőké. Gyakran az alapanyag egyáltalán ki sem látszik. A motívumok igen erősen stilizáltak, néha a virágforma is feltűnően szögletes, geometrikus. Alapanyaguk pamut vagy pamutvászon, hímzőfonaluk legtöbbször gyapjú. Lakodalmon kívül, ünnepi alkalmakkor lakásdíszül is használták őket, rúdra akasztva, rudikendő ként.

AA A gyapjúfonallal hímzett kendőkön nagyon gyakori, hogy a varrás közben elfogyott pamutot egy másik színnel pótolták. Az elütő színt használhatták arányosan elosztva, a szélén vagy egy-egy nagyobb motívum kontúrozására (pl. 53.1.1264. 20. kép, 53.1.1263. 21. kép, 53.1.1267. 23. kép és 53.1.1126. 24. kép), vagy a varrás végéhez közeledve, egy összefüggő foltban a szélén (pl. 53.1.1127. 22. kép). Az egyetlen kecskeszőrrel hímzett darabon (Lsz.: 53.1.1265. 27. kép) az idegen szín alkalmazása minden bizonnyal tulaj donjegyül szolgált. Téglás vörös az egész, és nem összefüggő felületen alkalmaztak bordó színt, hanem csak három kis motívum kivarrásánál (két kis majoranna a kendő felső szélén és egy kis patkó alakú 44. PALOT AY Gertrúd 1938. 108. FÉL Edit 1964. 33. 417