Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Petercsák Tivadar: Paraszti munkák az Északi-középhegység erdőiben

SCHMOLKE, W 1938. Transport und Transport-geräte in der Französischen Zenträlpyrenäen: Hamburg 44-53. SOÓS Imre é. n. A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger SZABÓ István-SZABÓ László 1977. Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után. In: Studia Comitatensia 5. Börzsöny néprajza. 71-92. SZILAS Géza-KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. A diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdálkodása. In: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. (Szerk.: Kolossváry Szabolcsné). Budapest. 140-174. SZVIRCSEK Ferenc 1982. Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. VIII. 47-106. TAGÁN Galimdzsán 1943. Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon Néprajzi Értesítő XXXV. 32-55. TAGÁNYI Károly 1896. Magyar erdészeti oklevéltár. Budapest. I—III. TAKÁCS Lajos 1964. Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethn. LXXV. 489-522. 1976. Egy irtásfalu földművelése. Budapest 1980. Irtásgazdálkodásunk emlékei. Budapest TAZkY, Ladislav 1980. Uhliari a drevorubaéi na Ciernom Balogu. Slovensky Národopis. 293-307. UHRIKOVÁ, Tatiána 1970. Tradicné s posoby dopravy dreva na dolnej Orave. Slovensky Národopis. XVIII. 4. 627-638. VAJKAI Aurél 1959. Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest VERES László 1978. A Bükk hegység üveghutái. Miskolc 1982. Az erdőbirtok szerepe a diósgyőri uradalom gazdálkodásában a 18. század második felében. HOM Évk. XXI. 165-176. VIGA Gyula 1985. Történeti-néprajzi adatok a Kelet-Bükk falvainak erdőléséhez. Klny. a Borsodi Levéltári Évkönyv V. kötetéből. Miskolc 1986. Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükkvidék népi kultúrájában. Miskolc ZÓLYOMI József 1982. Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII-XIX. századi történetéhez. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 299-332. Tivadar Petercsák Waldbeschäftigungen im nördlichen Mittelgebirge Holzfällen, Ausforstung und der Holztransport waren Beschäftigungen, durch welche etliche Schichten des Bauerntums der Berglandschaft eng an die Wälder gebunden waren. Der Brennholzbedarf der im 17-18 Jahrhundert gegründeten Glashütten und Eisenhammerwerke gab Anlass zum umfangreichen Holzabbau. Es war die Zeit in der man in der Waldregion des Gebirges aus Oberungarn (heute Slowakei) slowakische Waldarbeiter ansiedelte. Die liberale Wirtschaftspolitik des österreichisch-ungarischen Ausgleiches (1867) gab dem Holzabbau einen neuen Aufschwung, da der Holzhandel 397