Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Petercsák Tivadar: Paraszti munkák az Északi-középhegység erdőiben

Petercsák Tivadar PARASZTI MUNKÁK AZ ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG ERDŐIBEN 1. Fakitermelés, közelítés, fuvarozás Ferdinand Braudel szerint a 18. század előtt Európában a fa mindennapi energiaforrás volt, és a lakóházak fűtése mellett ezzel üzemeltek a vaskohók és üveghuták is.

1 Magyarországon a középkorban a bányászat volt a legnagyobb fafogyasztó, majd a 18. század közepén fejlődésnek indult manufaktúraipar és hamuzsírfőzés igényelte a nagy mennyiségű erdőterületek kivágását.

2 Az Északi-középhegység uradalmai a 17. század végén és a 18. század során kezdtek olyan ipari tevékenységhez, amely nagyarányú fakitermelést tett szükségessé. A Zempléni-hegységben II. Rákóczi Ferenc 1698-ban alapította a regéci üveghutát, a Károlyi-uradalom hegyközi erdeiben pedig az 1770-es évektől több üveghuta kezdte meg működését.

3 A diósgyőri kincstári erdőkben a 18. század második felében kezdődött a vas- és üveggyártás, de többek között puskaporkészítő és papírmalom is üzemelt.

4 A Mátrában a 18. század elején alapították a parádi üveghutát, 1744-ben már üzemelt a hasznosi, a 18. század végén pedig a szuhai üvegmanufaktúra.

5 Hamuzsírfőzéssel 1750-1850 között főként Szilvásváradon, Párádon és Gyöngyössolymoson foglalkoztak.

6 A manufaktúrák üzemeltetéséhez és a hamuzsírfőzéshez rengeteg fára volt szükség, s ez már tervszerűbb erdőgazdálkodást és nagyszámú munkaerőt igényelt. Ennek hatására települt be szlovák lakosság a Zempléni-hegység, a Bükk és a Mátra belső vidékére a korabeli Magyarország északi vármegyéiből. Az 1770-es években a diósgyőri koronauradalomban több erdőgazdálkodási terv is készült, amelyek a fakitermelést és az újratelepítést szabályozták. Az 1770-es évek végén a kincstári uradalom összes bevételének mintegy ötöd része származott a kitermelt fa értékesítéséből.

7 1872-1876 között évente átlagosan 65 706 űrméter tűzi- és szénfát adtak el.

8 A19. század végi nagy vasútépítések rengeteg vasúti talpfát igényeltek, ez ismét fellendítette a fakitermelést. A 20. század eleji vármegyei monográfia szerint a parádi Károlyi-uradalom erdőhasználatának célja főként a tűzifatermelés, emellett kisebb mértékben épületfa, kerékgyártó és ipari szerszámfa, valamint faragott készítmények is jellemzőek. Az egri érseki uradalom felsőtárkányi erdészetében slippert (vasúti talpfát), tölgyfapadlót, távirdapóznát, árvízvédelmi karót, szőlőkarót, bányafát, és rönkfát ter1. Ferdinand BRAUDEL 1985. 361-368. 2. KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 788. 3. PETERCSÁK Tivadar 1978. 8-12. 4. VERES László 1978. 14-17. 5. SOÓS Imre én. 2.; SZVIRCSEK Ferenc 1982. 56., 60. 6. BAKÓ Ferenc 1977. 145.; SOÓS Imre én. 22. 7. VERES László 1982. 173. 8. SZILAS Géza-KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975. 155. 369