Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

a pákászok is. Az összeszedett nadállyal vásárokra, faluról falura járt a nadályos, aki a tiszántúli utcákon „Nadályt vegyenek, nadályt!" kiáltással árulta portékáját. A szegedi és más környékbeli falvak, városok piacainak jellegzetes alakjai a kiskundorozsmai nadályosok. A hagyomány szerint, amikor Kolumbus Kristóf Amerika földjére lépett először piócaáruló dorozsmai asszonyokkal találkozott, amint éppen visszatérőben voltak Magyarországra. A monda változatai arról szólnak, hogy Kolumbus aranyosszéki káposztatermelőket, tiszamenti kubikosokat és vándor szlovák drótosokat is üdvözölhetett. Az Ormánságban a nadály gyűjtői és árusai a piókás szülék. Az alföldi falusi házak ablakában még elvétve ott áll a nadályos üveg s benne jónéhány pióca nyújtózkodik. A nadályt a hagyomány szerint csak Szent György napig fogják. A Tiszántúlon a nadályos beléáll a vízbe, pálcikával alányúl a feléje kígyózó nadálynak s kiemeli. Zsinegre kötött húst is vetnek a vízbe, s a rátapadó nadályokat lefejtik. Gyakran a nadályos meztelen lábszárral áll be a vízbe s a rátapadó nadályra csipetnyi sót hint, meleg pipával érinti, pipafüstöt fúj rá, hogy lehulljon a lábáról. A hajdúböszörményi mocsarakban leveles tengeri szárat dobnak a vízbe, s körülötte felkavarják az iszapot. A menekülő nadályok a kukoricaszár levelei közé bújnak s rejtekhelyükkel együtt kiemelik a férgeket a partra. A nadályt magas vérnyomás, köszvény s más betegségek ellen használják. Régebben a köpülyözést helyettesítette. A nadály ismeretlen eredetű, de régi szava nyelvünknek. A pióca elnevezést és az azzal rokon terminológiákat több irányból a környező szláv népektől vettük át. A nadály alkalmazására a 13-14. századtól vannak adataink. A 18-19. században külföldre is szállították. A gyógyászatban az ókortól kezdve alkalmazzák. Feltűnő, hogy a prerómai Germaniában gyógyításra még nem használták. Későbbi gyakori alkalmazásáról azonban több történeti feljegyzés maradt fenn germán területről is. A mai angol nyelvben elnevezésének (leech, óangol 5. kép. Juhtrágyát gyűjtő juhász. Az összesepert juhport tüzelésre használják. Hortobágy. Ecsedi István felv. 308