Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

a nemzetközi élet eseményeiről kevesebb hírt közöltek, azokat is mosolyt fakasztó magyarázatokkal látták el.

48 A szerkesztőség nem tudott eligazodni a külpolitika terén, ezért az olvasók Magyarország nemzetközi helyzetét illetően kedvezőbb képet kaptak a valóságosnál. Nem tudatosították, hogy az ország a vesztesek között van elkönyvelve. Az országos hírek csak érintőlegesen foglalkoztak a napi politikai problémáktól elütő kérdésekkel. Nagy terjedelmet szenteltek a nemzetgyűlés törvénykezésének ismertetésére. 1946 tavaszán élesen elítélték a Baloldali Blokk által szervezett tömegmozgalmakat, szembekerültek a Baloldali Blokk pártjaival. Támogatták az FKGP megtámadott politikusait, hosszú részleteket idéztek Sulyok Dezső beszédeiből. Megbélyegezték a B-listázással való visszaélést, az igazolási eljárások aktuálpolitikai célokra való felhasználását. Hangsúlyozták a polgári demokrácia megvédésére irányuló elszántságukat. Támogatták a hatalmi pozíciók paritásos alapon történő elosztásának az elvét. Feltűnő, hogy az idézett kisgazda politikusok között jelentős arányban voltak képviselve a kommunisták által a párt jobboldalán meghatározott személyek (Sulyok Dezső, Nagy Vince, Saláta Kálmán), kisebb arányban, de terjedelmes cikkekben tudósítottak a centrumhoz sorolt vezetők (Nagy Ferenc, Tildy Zoltán, Kovács Béla) megnyilvánulásairól, a rövid hírek között szerepeltetve ítélték el a munkáspártokkal lepaktált vezetőket (Ortutay Gyulát, Kerekes Ferencet). A lap felelős szerkesztője, Miskolczy István képviselő is a párt jobboldalán helyezkedett el, így nem csoda, hogy őt is rengeteg bírálat érte. Az ő elszigetelésére, lejáratására is kísérletet tettek. Miskolczy komoly erkölcsi tartásról bizonyságot téve szállt szembe ellenfeleivel. Az Egri Barázda ellen is rendszeressé váló támadások idején, a letartóztatások és betiltások ellenére kitartott irányvonala mellett. A támadások hatására hangneme erősebbé, néha agresszívvá lett. A helyi híreket is a politikum uralta, a lap oppozícióba helyezkedett a munkáspárt helyi rezidenseivel szemben is. Mivel azok elsősorban a városi vezetésben és a rendőrségben töltöttek be fontos posztokat, így a Barázda ezeket a szerveket ostorozta (például leleplező cikket közölt a városi rendőrkapitányságról). A gazdasági és közellátási hírek kis terjedelemben, az újság kevésbé frekventált hasábjain jelentek meg. A lap nemcsak a hírek tényszerű közlésére törekedett, hanem ezeket hosszabbrövidebb írások formájában tette közzé. Az Egri Barázda, az Igazságtól eltérően, kisebb hangsúlyt fektetett az olvasók direkt módszerekkel történő nevelésére. Ez a két különböző pártállású, politikai nézetű lap eltérő felfogásából adódott. Az Igazság marxizáló szemlélete mint szükségszerűen bekövetkező történelmi korszakot tételezte a kizsákmányolásmentes (értsd: a munkáspártok hatalomra kerülésével létrejött) társadalom eljövetelét. Mivel a folyamatot objektívnek tekintették, lapjuk feladatát e folyamat gyorsításában látták. Ezt pedig - felfogásuk szerint - a legkönnyebben úgy érhették el, ha vélt igazságaikat a lakosság minél szélesebb körében tudatosítják. Ezért minden esetben a napi cselekvés szintjére igyekeztek lefordítani az adott problémából következő tanulságokat. Tanítani akarták az olvasót. A Barázda másképp értelmezte feladatát. A szerkesztőség a problémák minél szélesebb körű körüljárásával, többoldalú bemutatásával igyekezett olvasóira hatni. Inkább sugallta a következtetéseket, mint direkt módon levonta. A tanulságra az információk csoportosításával igyekezett rásegíteni az olvasót. Egyes, a szerkesztőség számára kellemetlen híreket, információkat pedig elhallgattak. (Például nem közölték a Baloldali Blokk által szervezett tüntetések jelszavait és résztvevőinek a számát.) 48. Lásd pl.: Egri Barázda 1946. március 23. (II. évfolyam 12. szám) vezércikkét Hírek a békeértekezletről címmel. 299