Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

Pető Ernő AZ EGRI SAJTÓ ÚJRAINDULÁSA (1944. dec. - 1946. dec.) A magyar állami újjászületés 1944 decemberi, debreceni nyitányát közvetlenül követő korszakot napjainkban gyakran szokás emlegetni. A legkülönfélébb indíttatásból, különböző szemüvegeken keresztül láttatják. Hála a koalíciós idők színes és korlátozottsága ellenére - változatos sajtójának, valamint az összegző és egyes részterületeket külön-külön is feldolgozó szakmunkák gazdag forrásanyagának, lehetőség van szakirányú vizsgálódásra is. A kutatások nyomán a politikai, gazdasági változásokról, a legfontosabb eseményekről, a meghatározó fejlődési trendekről ma már érvényes ítéleteket alkothatunk. A szélesebb közvélemény számára is tájékozódási pontul szolgálnak a megjelenő cikkek, tanulmányok, felszakadt sóhajok, hangulatlovag felfedezők. Egymás után jelennek meg az eddig lesöpört fő- és mellékszereplők visszaemlékezései. Változóban van a helytörténeti vizsgálódás szerepe és főleg szemlélete is. A kortársak által magukról alkotott képről ma még keveset tudunk. A kutatók érthetően - elsősorban primer források alapján igyekeznek dolgozni. A visszaemlékezők későbbi értékítéleteiket is belevetítik a saját és mások szerepének megítélésébe, a körülmények számukra kedvezőtlen, vagy kedvező alakulásába. A korabeli kiadványok, a korabeli sajtó vizsgálata is közelebb vihet egy korszak önképének, jövőképeinek, a szereplők helyzetmeghatározásának, látásmódjának a teljesebb megértéséhez. Ezért kíséreljük meg az egri sajtó két fontos évének (1944-1946) vizsgálatát. Néhány módszertani megjegyzés A sajtó mint a kommunikáció egyik csatornája nem tükrözheti az őt körülvevő teljes valóságot. Mindig valamilyen céllal születik, előállítója valamilyen funkciót szán neki. A szerkesztő a pillanat által is befolyásolt, elasztikus határokkal rendelkező elvek szerint határozza meg a célokat, melyeknek sajtóját alárendeli. Ezért bizonyos információkat kiemel, vagy hangsúlyozottabban kezel, más információkat pedig elhallgat. Az újságírás többnyire normatív szempontú - eltekintve a rövid hírektől, hirdetményektől és hirdetésektől - az információkat bizonyos, a céljainak alárendelt normák szerint értékeli. Figyelembe veszi a megcélzott befogadók szellemi színvonalát, legáltalánosabb életkörülményeit, szokásait. Ennek megfelelően egyneműsít és homogenizál, vagyis a megcélzott befogadók számára fogyaszthatóvá teszi magát. A rendszeresen megjelenő újság tárgya a napi politika, az aktuális probléma, a szenzáció. Ami nem aktuális, vagy nem lehet (a cenzúra, vagy a félelem miatt), vagy nem illik (a pártfegyelem miatt) írni róla, az az információ a kutató számára elveszett, azokat más forrásokban kell megtalálnia. Torzítást jelent, hogy az általunk vizsgált időszak legmeghatározóbb lapjai pártlapok, így mindenkor igyekeznek információikat ideológiailag egy eszmerendszerbe integrálni, szerteágazó érdekeiket és céljaikat saját 275