Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Horváth László: Az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás Kál községből az első világháború előtt (Heves megyei kivándorlás I.)

A korszak egészében - jóval az országos átlag fölött - a mezőgazdasági népesség dominál a község életében, aránya 10 év alatt alig változik, de a tényleges létszámuk növekedett. Lényeges változás a napszámos réteg csaknem a felére csökkenése - amire a dolgozat további részében még visszatérünk -, valamint meglepően magas a közlekedés területén foglalkoztatottak száma (1910-ben 7,38%), aminek a magyarázata a település vasúti gócpont jellege. . A község viszonyairól még kedvezőtlenebb képet kapunk, ha az 1900. évi népszámlálás adatai

21 alapján megpróbáljuk rekonstruálni a teljesen nincstelen káli lakosok létszámát. Napszámos (kereső, eltartott együtt) 177 fő Házi cseléd (kereső, eltartott együtt) 38 fő Mezőgazdasági cseléd (kereső, eltartott együtt) 402 fő Mezőgazdasági munkás (kereső, eltartott együtt) 888 fő Összesen: 1505 fő Vagyis a lakosság 41,5%-a birtoktalan, s ha a „birtokos" parasztok számát kívánjuk megkapni, akkor a mezőgazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások számát kivonjuk a paraszti őstermelők számából, s végeredményként megkapjuk a birtokos parasztok létszámát, ami 1421 főt jelentett (kereső, eltartott együtt) 1900-ban. Ám a statisztika szerint is ezek közül 293 fő 10 kh-on aluli önálló kisbirtokos volt, akik az ismertetett mezőgazdasági és talajviszonyok mellett igen nehezen tarthatták el családjukat egyre aprózódó birtokaikon. S ha az ő számukat - 4 főből álló családot feltételezve - 4-gyel szorozzuk, a 10 kh-on aluli birtokon élő lakosság létszámát 1172 főben állapíthatjuk meg. A mezőgazdasági munkások szociális helyzetét jól illusztrálja az a tény, hogy 1900-ban a 359 kereső mezőgazdasági munkás közül csak 162-nek volt saját háza. A többi munkáscsalád és a cselédség lakásviszonya így nézett ki: ,A szobában 5 család lakott. 4-en laktak a 4 sarkába, 1 pedig középen. Középen bódoganya

22 vót. Az tartotta a gerendákat és a tetőt. A gyerekek ekörű játszottak. Nagy fenyő oszlop vót. Vót rajt szög, aztán arra akasztották a törüközőt, néha feltették az emberek a kabátjukat, kalapjukat, hogy a gyerekek el ne érjék. "

23 A gyerekáldásnak pedig nem voltak híján: „12-en vótunk testvérek . . . Nem vót semmink se . . . "

2A A kereseti lehetőségeknél az 1900. évi napszámbéreket alapul véve az átlagbérek, ellátás nélkül a férfiaknál 1,12; a nőknél 0,86 és a gyerekeknél 0,57 korona volt.

25 Ami azt jelenti, hogy 160-180 munkanapot alapul véve egész évben egy férfi napszámos 180-200, egy nő 140-160, egy gyerek napszámos 90-110 koronát kereshetett, ha volt munkája. Munka pedig egyre ritkábban került. A századfordulóra a nagy közmunkák korszaka - vasútépítés, folyamszabályozás, útépítés stb. - lezárult. A Károlyi uradalom pedig modernizálása folytán egyre kevésbé szorult rá erre a nincstelen rétegre. A káli birtokrészen már 1895-ben 5 „gőzlocomobil" működött (az egri járásban összesen 17 db volt belőle), de a modern technikát képviselte még az 5 cséplőszekrény, 8 vetőgép, 95 eke, 22 borona, valamint 8 henger.

26 21. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. 371. 22. Ágasfa 23. DIV. ENA. 101-67. 14. Somogyi József (szül.: 1882.) Kál 24. DIV. ENA. 101-67. 35. Farkas József (szül.: 1897.) Kál 25. RÁCZ István 1980. 35. 26. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. 191. 260