Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

IX. Iparosok és Kereskedők Mária Kongregációja (1946-50) HETÉNYI Adorján pap nevével szorosan összefonódott a társaság történetének eme nehéz időszaka. A legnehezebb, a legtöbb helytállást kívánó évek voltak ezek, melyben az egylet létét a napi politikai események határozták meg. HETÉN YI Adorján 1945 májusában szerelt le mint tábori lelkész, s ekkor került vissza Egerbe. 1946 legelején, a Lyceum földszintjének hátsó szobájába hívta össze a régi tagokat, mintegy 50 főt. Az újraalakulást elhatározták és megválasztották vezetőjüknek HETÉNYl-t. Februárban a székházukból a szovjet katonák kivonultak. A praeses a minaret mögül figyelte, hogy mikor megy ki onnan az utolsó katona is, mert ő akart legelőször belépni oda. Azonban mások is követték őt, mégpedig három vagy négy fiatal kommunista, akik bejelentették igényüket az épületre. Dr. MESTER István érseki jegyző segített az alispánnál rendezni az ügyet. Az alispán a régi tulajdonosok mellé állt, de mégsem sikerült a megegyezés. CZAPIK érsek ezért NAGY Imre belügyminiszterhez fordult, aki a székházat az egyház tulajdonának tekintette, így az érsek intézkedhetett annak további sorsáról. Az érsek atya a Katolikus Egyesületek Székházának jelölte ki ezt az épületet. Megkezdődhetett az egyleti munka, de nem Katolikus Legényegylet vagy KOLPING-egylet elnevezéssel, mivel a társaságot német gyökerei miatt nem lehetett működtetni, pedig „a munkáspárti vezetők is tudják mit harcoltak a legényegyletek a tanoncok, segédek, iparosok, munkások érdekében. És itt évtizedek óta vallották a demokráciát.

65 Új nevük a régi hagyományok megtartása mellett Iparosok és Kereskedők Mária Kongregációja lett. Első legfontosabb teendőjük a székház rendbetétele volt, mert igen nagy pusztítást végeztek ittlétükkor a szovjet katonák. A bejárattal szemben a fali mélyedésben álló Szt. József szobrot azonban ők sem merték bántalmazni. A bejárattól jobbra volt a házmesteri lakás, ide költözött be STUGNER Ferenc négy gyermekével. Az emeleti sarokszobában pedig HETÉN YI praeses kapott szállást. A termekben a mesterek, a nők, az ifjúság és axserkészek találtak otthonra. Kultúrdélutánokat, műsoros esteket, színi előadásokat tartottak, ugyanúgy mint a háború előtt. Minden vasárnap 10 órakor az irgalmasok kápolnájába közös misére jártak. Lelkigyakorlataikon kb. 350 fő vett részt, külön a férfiak és külön a nők. Az egyházat, s követőit egyre több támadás érte. Eddig az egyház és a demokratikus pártok viszonyát a korrekt várakozás jellemezte. 1946 áprilisától megváltozott a helyzet. Egyre-másra jelentek meg félremagyarázott, egyházi eseményekről szóló tudósítások.

66 1946 nyarán a baloldal már a potenciális ellenzék bázisának felszámolására készült. Első lépésként 1946. június 25-én a kormány 7 330/1946. M. E. rendeletével valamennyi egyesületet a belügyminiszter felügyelete alá helyezte.

67 Ennek értelmében az egyesületi szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1938. XVII. te. végrehajtójául az illetékes, több más miniszter kizárásával egyedül a belügyminisztert tette.

68 A Belügyminisztérium rögtön elrendelte valamennyi egyesület felülvizsgálatát. Elsők között oszlatták fel a katolikus egyesületeket. Közvetlenül kiváltó ok az ún. Teréz körúti gyilkosság volt. Július legelején az Oktogonnál két szovjet katonát lelőttek, és az öngyilkosságot elkövető „merénylő" zsebében állítólag KALOT-igazolványt is találtak.

69 A KALOT-ot azonnal feloszlatták, vagyonuk a Kisgazda Pártra szállt. Ezután 65. Új Ember 1947. február 2. 66. Új Ember 1946. április 28. 67. Magyar Közlöny 1946. június 28. 68. Új Ember 1946. július 28. 69. MINDSZENTY József 1989. 134. 251