Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

érezték. Bizonyíték erre, hogy már 1934-ben előadást hallgattak a család válságáról és a leányiélek fontosságáról.

42 A lányok munkábaállásukkal jogot szereztek ahhoz, hogy a KOLPING családban mesterek, legények, cserkészek és leventék mellett helyt kapjanak. Erre az eseményre először 1936 áprilisában került sor. A nők egyesülete ekkor alakult meg 25 taggal. A lányok közösségének történetét nem célszerű elválasztani a legényegyletétől, mivel azzal szorosan összefügg. Az első avatás az Iparoslányok Kolping Egyesületében 1936. november 8-án volt.

43 Az ünnepélyes tagfelvétel a fiúkkal közösen, egyenruhában történt. A 40 leány hosszú, fehér selyemruhában volt, melyet magyaros sujtás díszített. A 60 fiú pedig ünnepi fekete ruhában várta, hogy a KOLPING-jelvény feltűzésével az egyleti tagok sorába léphessenek. A szertartáson SUBIK Károly köszöntötte az új egyletistákat: „Régi mulasztásunkat tettük jóvá . . . amikor a Kolping leányegylet tagjai eljegyezték magukat azzal az eszmével, amelyeket eddig a legényegyletnek csak férfi tagjai hordoztak a szívükben. Új színt hozott a legényegylet életébe a női lélek tiszta derűje, egyben új erőt a lélek nemessége."

44 A leányok felsőbb vezetése azonos volt a fiúkéval, csak kisebb közösségük vezetője és vezetősége volt eltérő. Elnökük GRÓNAY Margit, a vezetőség tagjai: TURCSÁNYI Ilona, BAJZA Margit, BOBKÓ Rozália, DOBAI Mária és KAKUKK Margit volt. Gyűléseiket is külön tartották, de céljaik, programjaik, munkájuk azonosak voltak a legényekével. Együtt vonultak fel a KOLPING-zászló alatt a körmenetekben, minden évben rendeztek Mikulás-vásárt a szegénygyerekek javára, kölcsönösen segítették egymást a munkában. Városszerte kiemelkedő jelentőségű rendezvényeik igen népszerűek voltak és sokan látogatták őket. Eger jeles polgárai is megtiszteltetésnek tekintették, ha meghívást kaptak kirándulásaikra, báljaikra és színi előadásaikra. A színdarabok előadására való készülődés mindig nagy eseménynek számított az egész tagság körében. A kellékeket jelmezeket, zenekíséretet ők maguk készítették és oldották meg. Természetesen a darabokat is ők adták elő, ilyeneket, mint Irredenta, Obsitos, Bob herceg, Tatárjárás és a Csodatükör. Fiúknak és lányoknak a közös munka és szórakozás folyamán módjukban volt megismerni egymást. Sokan itt az egyletben találták meg életük párját. Volt olyan szombat, amikor három fiatal pár tartotta itt eskövői lakodalmát. A lányok férjhezmenetelük után vagy elmaradtak az egylettől, vagy feleségként férjükkel a mesteregyletet látogatták. A leányok jó hatással voltak a taglétszám növekedésére annyira, hogy 1938-ban rendkívüli tagfelvételt kellett hirdetni. Ez a szám 1940-ig egyre nőtt, ezzel a város legnépszerűbb egyesületének számítottak. Az 1938-as év egyébként is mozgalmasnak bizonyult számukra. Részt vettek a budapesti Eucharisztikus kongresszuson és a legényegyletek országos budapesti nagygyűlésén. Magyarországon ekkor 360 legényegylet működött 40 000 katolikus ipari és kereskedelmi alkalmazotti taggal.

45 Ebben az évben Egerben is fogadták a Szent Jobbot. A KOLPING-lányok kísérték azt, az Aranyvonat megérkezésétől a körmenetben az elszállításig. A világban történő változások még nem befolyásolták jelentősen a város és benne e közösség életét. Még csak az öröm szintjén érték el azt, a Felvidék visszacsatolásáért mondott Te Deum formájában, melyet a legényegylet székháza előtt tartottak.

46 42. Eger-Gyöngyösi-Újság 1934. december 11. 43. Eger, 1936. november 10. 44. Eger-Gyöngyösi-Újság 1936. november 10. 45. Eger, 1938. augusztus 20. 46. Eger, 1938. november 6. 248