Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

erőkkel folyt a munka. 1929. január 1-én Magyarország területén 61 egyesület működött 11 956 fővel.

36 Az 1929/30as munkaévük programjának bemutatásával érzékelhető, hogy valóban színvonalas volt az egyleti élet és visszatértek KOLPING útmutatásai alapján, a TÓTH István titkársága idején megkezdett sikeres munkához. A munkaév célkitűzése a valláserkölcsi nevelés, a tekintélytisztelet, a hivatás-gondolat ápolása volt. Ennek jegyében dolgoztak kora ősztől késő tavaszig. Rendszeres volt a vallásoktatás, és mindenki járt szentmisére. Közösen ment az egész egylet az Úrnapi, a Szt. István napi körmenetre és a karácsonyi, valamint a húsvéti szentgyónás előtt közös háromnapos lelkigyakorlatot végeztek. Karácsonykor még műsoros estet is szerveztek, s ezen ajándékokkal kedveskedtek az iparos árváknak és tanoncoknak. Minden hétfőn este 8-10 óráig ún. legénynapot tartottak. Ezeken az estéken megismerkedhettek KOLPING életével és vallásoktatást kaptak. Minden második legényesten közismereti előadásokat hallgathattak. Ezeknek tárgya: az ipartörvény, a társadalombiztosítás, az iparosokat érintő törvények megbeszélése, földrajz, természettudomány és énektanulás volt. Különböző szaktanfolyamokat indítottak, gyakorolhatták a helyesírást, a szépírást és a számtant. Aki a dalárdát vagy a zenekart látogatta, az heti négy elméleti és gyakorlati órán ismerkedhetett a zenével. A 21. életévüket betöltők a KOLPING-levente csapatban, a fiatalabbak a cserkészcsapatban tevékenykedhettek. Házi takarékpénztár segített a tagok takarékosságra nevelésében. Népszerűek voltak a kultúrdélutánok, ahol énekkel, színdarabokkal szórakoztatták egymást és a város közönségét. Katalin napkor, szilveszterkor, farsang idején táncmulatságokat rendeztek. Vasárnap esténként pedig ún legényfogó mulatság várta a fiatalokat. Nyáron két kirándulásra mehettek el. Aki játszani szeretett az is talált magának megfelelő szórakozást a különféle társasjátékok között. Kártyázni azonban tilos volt. A jó programok sok ifjút vonzottak a társaságba. A székházbővítéssel nem várhattak tovább. A földszinten ekkor cserkészcsapat, tanoncotthon, tornaterem, iroda, ebédlő és a házmesterlakás volt. Az emeleten díszterem, játékterem, mesteregylet és papfelügyelő lakás kapott helyet. A megépítendő második emeletre tervezték az internátust, a legényszállót. A munkálatoknak igen magas - 200 000 pengős - volt a költségvetése. A Népjóléti Minisztérium az egri érsek és a főkáptalan ehhez az Összeghez jelentős mértékben hozzájárult. A tagok munkájukkal és téglajegy vásárlásával segédkezhettek az építkezésben. A tervet WÄLDNER Gyula egyetemi tanár készítette, a munkákat a NAGY testvérek irányították. A kivitelezés 1929. április 4-én kezdődött meg. Az építkezés ideje alatt a PANAKOSZTA házban működött zavartalanul az egyesület.

37 Második emeletet húztak az épület 27 méter hosszú utcai frontjára. A 24 méteres egyemeletes oldalszárnyra az emeleti díszterem méretei miatt nem húzhattak újabb emeletet, csupán megtoldották egy 12 méteres egyemeletes épülettel. A 40 tanonc befogadására képes internátus elkészült, és 1929. december 29-én felszentelték, de a súlyos gazdasági helyzet miatt csak 1930. február 15-én nyithatták meg. A 70 éves jubileumi eseményeken mégis örvendetesen sokan voltak jelen. Az egri egylet mellett 24 egyesület 186 tagja vett részt az ünnepségeken és a felvonuláson. Elől mentek a legényegylet tagjai, majd a cserkészek, a leventék, kocsikon egy-egy miniatűr műhely, a céhládák után a tanoncok, a segédek, végül pedig a mesterek következtek mesterségük jelvényeivel.

38 36. Katolikus Lexikon II. kötet 528. oldal 37. Egri Egyházmegyei Közlöny 1929. 4. sz. 38. Egri Egyházmegyei Közlöny 1930. 8. sz. 246