Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

egylet védnökeinek névsorában is megemlítik a nevét LISZT Ferenc, REMÉNYI Ede után mindjárt harmadikként.

22 Külföldön is jól ismerték, útjai során fogadta őt IX. Pius pápa, de 1886-ban kapta a legnagyobb elismerést, sok-sok ezer legényegyleti tag közül XIII. Leo pápa neki adományozta a Nagy-Szent-Gergely és Szent Sír pápai lovagrendet. A nagy megtiszteltetés után 1887-ben rövid ideig az Egri Keresztény Iparoskör elnöke lett, majd végleg visszavonult. 1910-ben halt meg és az egri Gröber temetőben helyezték örök nyugalomra. Eger iparos társadalma TÓTH Istvánnak köszönheti, hogy hazai viszonylatban az elsők között alakult meg a városban az iparos fiatalokat összefogó, művelődésüket, szakmai munkájukat segítő egyesület. Az ő titkárságának kilenc éve az egylet hőskorszakával azonos. VI. A társaság működése az I. világháborúig (1869-1914) A kezdeti eredmények utáni évek a bomlás és a csekély sikerek jegyében zajlottak. A probléma azonban nem helyi jellegű volt csupán, hanem az iparosság mély, országos változásának következménye. A magyarországi kézművesek gondjait már nem választhatták el a legényegyletektől. Az I. világháborúig az egri egylet működésére is rányomták bélyegüket a hazai iparpolitikai változások. A társulat válsága TÓTH István lemondásával kezdődött, bár jeles személyiség, TARKÁNYI Béla papköltő lett az elnök. A létszám zuhanásszerűen csökkent 1172-ről 85-re.

23 A megmaradt tagok rendszertelenül jártak az előadásokra, gyűlésekre, és alig fizették a tagdíjat. A védnökség is elégedetlen volt, mert adományai révén bele akart szólni a közösség vezetésébe. Ez a kívánságuk az 1871-es alapszabály módosítással teljesült is. A szabályzat szervezeti kérdésekben is változást hozott. A jövőben az igazgatósági ülés helyett minden fontos kérdésben a közgyűlés döntött. A közgyűlést pedig minden negyedévben össze kellett hívni.

24 Mindezen intézkedések ellenére sem következett be a fellendülés. Az okok: a már bomló félben lévő céheket az 1872. I. te. végérvényesen feloszlatta, ehhez járult még az országos vásárok következtében fellépő munkahiány. A tagok száma tovább csökkent 50 főre, és mindezt tetézte az, hogy az 1873-as kolerajárvány miatt korlátozni kellett találkozóik számát.

25 Tovább nehezítette a dolgukat a hatóság is, mivel az 1873-as egyesülési törvény értelmében alapszabályukat a polgármesteri hivatal által el kellett juttatni a Belügyminisztériumhoz. A szabályzatot a Belügyminisztérium háromszor küldte vissza változtatás végett, míg végül elfogadták.

26 A munka nehezen bár, de tovább folyt, és tanfolyamok szervezésével elkezdték a felkészülést az 1876-ban bevezetésre került új mértékrendszerre. Másik említésre méltó vállalkozásuk az Egri Általános Ipartársulattal 1877 augusztusában szervezett Általános Ipar-, Mű- és Terménykiállítás volt. Ezen sikerek ellenére a krízis tovább tartott. Á hazai iparosok a létükért küzdöttek, mivel szakképzetlen kontárok dolgoztak ország22. TÓTH István 1890. 33. 23. TÓTH István 1890. 184. és HML. Egri Katholikus Legényegylet iratai 1860-1923. X-203. 1. r. sz. 1871. január jkv. 24. HML. Egri Katholikus Legényegylet iratai 1860-1923. X-203. 1. r. sz. 1871. január jkv. 25. HML. Egri Katholikus Legényegylet iratai 1860-1923. X-203. 1. r. sz. 1873. november 9. jkv. 26. HML. Egri Katholikus Legényegylet iratai 1860-1923. X-203. 1. r. sz. 1873. november 9. jkv. 243