Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Gál Edit: A Debrő-Parádi uradalom működési vázlata az 1820-as számadáskönyv alapján (Orczy gazdaságok a 18–19. században I.)

В. Gál Edit A DEBRŐ-PARÁDI URADALOM MŰKÖDÉSI VÁZLATA AZ 1820-AS SZÁMADÁSKÖNYV ALAPJÁN (Orczy gazdaságok a 18-19. században I.) A Mátrában és a Mátra alján található, 12 helységből álló debrő-parádi uradalmat, illetve annak nagyobb részét, 1740-ben vette meg báró Gyaraki Grassalkovich Antal királyi személynök a két akkori tulajdonostól gróf Aspremont-Reckheim Károly Goberttől és gróf Althan Mihály Antaltól. 1755-ben kibővítette az uradalmat a báró Hunyady Jánostól vett Nemti, Szent-Domonkos és Tipászó puszta helységekkel. 1777ben ezt a birtokkomplexumot bérelte ki báró Orczy József Grassalkovich II. Antaltól, melynek hasznait a család egészen 1824-ig bírta.

1 Az éves bérleti díj pontos összegéről nincs tudomásunk, mindössze az ismeretes, hogy Gödöllő, Baja, Hatvan és Debrő együttes bérleti összege évi 178 000 frt-ot tett ki.

2 1740-ben a birtokok megszerzésével még korántsem ért véget báró Grassalkovich Antal szervezőmunkája, hisz a megvásárolt települések egy része teljesen lakatlan volt. Ezekben részben magyar, részben Németország pomerániai részéből behívott észak-német parasztokat telepített le.

3 1768-69-ben az uradalom minden helységében szerződést kötött a lakosokkal, melyben megengedte nekik, hogy bizonyos földesúri tartozásokat egy összegben fizessenek meg. Ezek a szerződések kedvezőek voltak a jobbágyra nézve is. Nagyobb földterületet használhatott, számára kedvezőbben oszthatta be robotkötelezettségeit. Éppen ezért az 177l-es úrbérrendezés nem váltott ki osztatlan lelkesedést a jobbágyok körében, hiszen az addig általuk megművelt terület nagysága jelentősen csökkent. Megjelentek a remanenciális szántók, melyek a jobbágytelkek állományából a majorságéba kerültek, bár nagyobb adó fejében továbbra is a jobbágyság művelte őket. Az úrbérrendezés során az első osztályú falvak közé sorolták Bodonyt, Ballát és Szent-Domonkost, a másod osztályúak közé Feldebrőt, Tófalut és Kált, a harmad osztályú falvak sorába került Párád, Derecske és Kompolt, míg negyed osztályú lett Aldebrő.

4 Az uradalom részei Bodony: teljes egészében az uradalomhoz tartozik. Az 1769-ben kötött szerződés értelmében a kilencedet, a füstpénzt, a konyhára valót és a malomárendát 685 frt-os évi összeggel váltja meg. Robotként köteles minden gazda Párádra fát fuvarozni, s egy 1. 1777—1804-ig báró Orczy József, 1804—1820-ig özv. báró Orczy Józsefné gróf Berényi Borbála, 1820—1824-ig báró Orczy II. Lőrincz „vezette" a gazdaságot. 2. WELLMANN Imre 1933. 27. 3. Aldebrőn a betelepített parasztok 6 év mentességet kaptak a vármegyei adók alól. Kompolton 6 év mentesség az állami adó, a forspont és a kvártély, 2 évi mentesség a földesúri terhek alól. 4. SZEDERKÉNYI Nándor 1863. 274. 223