Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

Társasági panziókat avattak, amelyek száma 1918-ban 22 volt. Gyöngyösön olyan kiskocsmákat nyitottak, amelyekben étkezőterem vagy biliárdszoba is volt.

59 Gyöngyös gazdasági és társadalmi vezetői évtizedek óta sokat tettek az idegenforgalom helyi lendítéséért. A 19/20. század fordulóján és a 20. század elején a mindenkori polgármester volt az ügy első számú pártfogója: Csomor Kálmán, Balogh Gyula és Kemény János. Ugyanis felismerték, a helybeli idegenforgalom nemcsak Gyöngyös és Mátra hírnevét növeli, hanem nemzeti érdek is. Az MKE Mátra Osztályának, majd az MTE Mátra Egyletének fontos tanácskozásain jelen voltak, és hivatali tekintélyükkel, véleményükkel az osztály és az egylet mellé álltak. Fentebb már említettem, az MKE MO 1891-ben csatlakozott az MTE-hez, és hol MO, hol ME, ritkábban MTE Gyöngyösi Osztályának nevezték. (A korabeli feljegyzések, nyomtatványok szerint mindhárom nevet használták, a hivatalos bélyegzőn Mátra Egylet szerepelt.) Bár 1902/1903-tól az MTE-hez tartozott, az MKE-val 1918-ig kapcsolatban állt. Rangos elismerése volt az ME-nek, hogy 1903..június 21-én az MTE Mátrafüreden tartotta közgyűlését.

60 Az 1904-1906 közötti évekre jól felismerhetően elkülönültek a turisták, illetve az ide kirándulók úticéljai. Ezeknek megfelelően voltak 1. A Gyöngyösre látogatók, 2. A Mátrába érkező természetrajongók, 3. Gyógyulni, pihenni érkezők, akik Párádra mentek. 1. Gyöngyös arculata tovább városiasodott. A belváros utcáit aszfalt borította. A Fő téri közvilágítást 1908-ig elektromos hálózatba kapcsolták. A Piac tér és a szomszédos utcák üzleteinek ablakait kirakati ablakokká nagyították. 2. Mátrafüred mellett már a későbbi nevén ismert Mátraháza is helyet kapott Gálya és Kékes egyre nevesebb kiránduló- és üdülőhelyei között. Korszerűsítették az 1894-ben épült galyai menedékházat, az 1896-ban megnyitott kékesi menedékotthont, az 1898-ban turistaszállásnak átadott útkaparóházat. Az utóbbiból az 1910/1920-as évek fordulóján alakították ki az impozáns mátraházi nagyszállót. Sorra létesítették a panzióvá alakított magánvillákat, elnevezve virágról, személyről keresztnévről. 1869-1914 között építették az Orgona, Ibolya, Szegfű, Gyopár, Nefelejcs, - Kozmári, Hanák, Kardos, Balogh - Albert, Dávid, Flóra, Kálmán, Olga, Viktor villát. 3. Parádot az országos üdülőparadicsomok között emlegették már a századfordulón. Emlékezetes, Párádon miképpen rendezett be két fürdőtelepet is (timsós, kénes forrásvízzel) a gr. Károlyi-család az 1800-as évek elején, közepén. Gr. Károlyi Gyula, gr. Károlyi Tibor, utána gr. Károlyi Mihály folyton bővítették, és csinosították a fürdőket. 1870/1871-ben 28 szobás díszes vendégházat emeltek; 1881-ben a csevice-forrás melletti fürdőház helyén Ybl Miklós terve alapján reneszánsz stílusú kastélyt építettek; 1882-ben elkészült a nagy vendéglő, amelytől fedett sétány vezetett a szintén Ybl terve szerint épített szállóig, ezenkívül olvasótermet és tükörtermet rendeztek be. 1893-ban elkészült az emeletes Erzsébet Szálló, a Juliette Lak és a Turistaház, valamint a hidegvíz-gyógyintézet. Egész éven át orvosi felügyeletet is tartottak. Vízvezetéket, csatornahálózatot építettek, postát és távirdát nyitottak. „A régi fürdő nincs többé, helyét új, a modern igényeket mindenben kielégítő gyógytelep foglalja el, méltó helyet követelve magának Magyarország elsőrendű fürdői között" - olvashatjuk egy kilencven évvel ezelőtti ismertetőből.

61 A Mátra rajongója, Hanák Kolos pedig ekképpen dicsérte Parádot: „Párád neve ott van Pöstyén, Tátrafüred, Ránkfüred, Borszék, Herkulesfürdő 59. Uo. 1905-ben már képeslap is megjelent Gyöngyösről: Fő tér a városháza és a Pannónia Vendéglővel. MM, Kgy., 73. 1. 72. Ugyanígy 1908-ból, uo., 73. 1. 71. 60. MOLNÁR József 1970, 12. és MM, TA, Sportiratok, a Turisták Lapja 1903. évi lev. a gyöngyösi egylethez 61. BOROVSZKY Samu 1909?, 274. 218