Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig

kincsei további megismerését s ami figyelemre méltó, azt is, hogy „necsak tagjaink és a környék népe, hanem két Magyar Hazánk ( = Magyarország és Erdély) mennél több kicsinnyé és naggyá ismerkedjék véle".

31 A polgárosodás fokmérőjeként jelentkező turisztikának és idegenforgalomnak így vált pártfogójává a HMGE és a Casino. A kiegyezés előtt, szintén 1858-ban alapított Társadalmi Kör, valamint a Katolikus Legényegylet (1864) és a Kereskedelmi Csarnok is (1866) céljai közé vette Gyöngyös és a Mátra megismertetését.

32 A tárgyi feltételek ehhez most már bőven megvoltak. 1850-1860 között megnyílt a Magyar Királyhoz-, a Bárány- (Egri út), a Vörös Ökör(Kossuth L. utca) fogadó és a Kis Casino (Bene utca).

33 1863-ban a Pest-GyöngyösEger közötti úton szombat kivételével naponta indított utasjáratot a pesti utazási intézet és a gyöngyösi Schwarz-Pataki-féle utazási társulat.

34 Az 1867. évi kiegyezés Heves vármegyében is jelentős tőkés fejlődéshez nyitott utat, különösen Gyöngyösön. A mátraalji kisváros mezőgazdasági, ipari létesítményeinek és főleg kereskedelmi intézeteinek száma a századfordulóig a vármegyében messze kiemelkedett. Gyöngyös a borpiac megyei és az általános kereskedelem egyik országos központja lett. Gyöngyös városiasodásának számos jelét láthatjuk. Újabb középületeket emeltek. A helyi tanács még 1847. június l-jén a Vasúti Társasághoz címzett folyamodványában kérte Gyöngyös „jobb léte, 's főleg a kereskedelmi közlekedésben leendő haladás végett" a vasútvonal idevezetését.

35 A vasútvonal kiépítésére is csak 1867 után került sor. Az első vonat 1870. március 19-én robogott be a gyöngyösi vasútállomásra. A Gyöngyös-Vámosgyörk közötti szárnyvonallal a város élete nemcsak a hazai, hanem az európai forgalom vérkeringésébe is bekapcsolódhatott. A vasút óriási lehetőséget hozott az idegenforgalom szervezett indításához, a rendszeres turisztikához. 1872-ben megnyílt Gyöngyösön az első állandó nyomda, Herzog Ernő Könyvnyomdája. A két esemény között semmiféle összefüggés nincs. Látszatra. Ugyanis ez a helyi nyomda első termékként éppen az abban az évben nyílt Bruckner Jakab-féle vendéglő és szálloda reklámlapját készítette el, amelyet a vasútállomáson a hírlapokhoz mellékelve ingyen osztogattak a rikkancsok.

36 Bruckner először nyújtott árkedvezményt azoknak a szállóvendégeinek, akik legalább 3 napig Gyöngyösön maradtak, vagy 2 napot a Mátrában, Benén vagy Párádon töltöttek, tudatosan lendítve a város idegenforgalmán.

37 1865-1885 között a vendéglátók tevékenysége differenciálódott Gyöngyösön. A szakosodást az új, nagy alapítások indították el. Az említett Bruckner vendéglő elsősorban a szálloda és étterem, a Bárány, Kacsa és a Farkas inkább többtermes fogadó, a Magyar Király kávéház és étterem, a Vida Kálmán-féle épület cukrászda volt. Az utóbbi 1885ben létesült, és Heves vármegye első egyemeletes cukrászdájaként 6-ból 4 helyiségében tükörteremmel, márványlapos asztalokkal, bársonykárpitú székekkel és heverőkkel fogadta vendégeit. A régi alapítású vendégfogadókat fényűzően berendezett szállodákká, éttermekké alakították át. A Három Rózsában és az Angyalban földszinti és emeleti szalonokat alakítottak ki, ahol szintén márványlapos asztalkák és kárpitozott székek váltották fel a kecskelábú, durva megmunkálású faasztalokat; csillárokat ( = falikaros 31. MOLNÁR József 1970, 6. 32. SZŰCS Gyula 1930, 10. A felsoroltakra MOLNÁR József 1970, 5. 33. HORNER István 1863, 93. A Farkas-vendéglőt 1856-ban a város megvette, és bérbe adta. Ugyanúgy a benei fürdőt is. Uo., 56-57., 92. 34. Uo.,92. 35. HML, Gyöngyös Város Tanácsának ülésjegyzőkönyvei, 8., 1797-1807. év, 16. köt., 231. lev. 36. MOLNÁR József 1970, 7. A reklámcédulát 1. MM, Történeti Adattár, 1958. év, IX. sz. 37. Uo. 212