Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig
a Buda-Kassa vonalon is életbe akarta léptetni azt, ezért egymás után kérte az utak és hidak javítását a vármegyétől. Eredménytelenül. 21 A legnagyobb vendégfogadóvá az Angyalt alakították át. A hajdani épület kőkeretes kapu zárókövén ma is látható a vésett, 1757. évszám. A fenntartója akkor Barkóczy Ferenc egri püspök volt, akinek az uradalmához tartozott a Gyöngyössel tőszomszédos Gyöngyöspüspöki is. 22 1767-ben új fogadóval gyarapodott a város. Hg. Grassalkovich Antal építette központi helyen, a Piac téren (ma Fő tér). Boltíves kapubejárata felett kőből faragott rózsák díszlettek, a nevét is innen kapta: Három Rózsa. Mivel a város központi helyén állt ez az impozáns épület, a tanács 10 éven át kizárólag tiszti kvártély céljára bérelte. 1777-ben br. Orczy József vette át a bérletét, és attól kezdve 120 éven át a legelső fogadója volt Gyöngyösnek. Első emeleti három nagy szobáját falfestmények szépítették, amelyek ma már a három kőrózsával - a számos épületátalakítás következtében sehol nem lelhetők. 23 A fogadókban korszerűsítették a vendéglátást. A szobákban külön edényben tárolták az ivó-, és külön a mosdó- vagy kézmosó vizet. Az Oroszlán és az Angyal a többször visszatérő vendégeinek különszobát tartott fenn. A vendéglátói törekvések közül említem a minél teljesebb kényelem nyújtását: hideg napokon fűtés; „förödő helyiség" vizes káddal; váltott- vagy tartaléklovak készenléte; bálok rendezése. A fogadók vigyáztak a jó hírnevükre, mert a „feslett nőszemélyeket" eltávolították, az ebédlőtermekből is kiküldték. A vendégek szórakoztatására állandó cigányzenekart először a Három Rózsa szerződtetett az 1780-as évek végétől. 24 1784-ben és 1819-ben a Farkas, 1815-ben az Oroszlán, 1820-ban a Három Rózsa vendégfogadó épületét újították fel. 1822-ben az Arany Kacsa, 1840-ben a Selyem, 1844-ben a Vaskorona fogadó nyitotta meg a kapuját. 25 ///. Az idegenforgalom és a turisztika kibontakozásának évszázada A napóleoni háborúk utáni gazdasági visszaesést Heves és Külső-Szolnok vármegyében is a reformkor élénkülő gazdasági élete követte. Ennek egyik középpontja Gyöngyös lett. Vahot Imre, Gyöngyös neves szülötte 1846-ban így írt kedves városáról: „Gyöngyös a csinosabban épült magyar mezővárosok sorába tartozik,,sőt e tekintetben a nagy magyar királyi várost, Debrecent is felülmúlja." 26 A város általános gyarapodása a társasági életen is sokat lendített. Nemesek, polgárok, főleg ráérő családtagjaik, ifjak, leányok, asszonyok járták az országot. Divattá vált a kirándulás, a „híres" helyek látogatása. Heves megyében Egeren kívül (szintén híres borának köszönhetően) Gyöngyös és ezidőtől elválaszthatatlanul a Mátra válik a kirándulók úticéljává. Megnő Gyöngyös látogatóinak száma. Nagy vendégfogadóiban gyakran találkoznak a környék nemesi és polgári tagjai a különféle bálokon, banketteken, társasági rendezvényeken. Országos hírű zenekarok játsszák a verbunkos dallamokat, és hallgat21. SUGÁR István 233. A postavonal a korábbinak megfelelően tovább működött. A 19. század elején Pesttől Gyöngyösig 2 forint 56 krajcár volt a személyenkénti viteldíj. VAY Sarolta 1986, 355-357. 22. HONTERT Rezső, 9. Ma a Pesti út 2. sz., a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ épülete. 23. VOIT Pál-BAKÓ Ferenc 1978, 158. 24. SÁNDOR László 1961,11. 25. MOLNÁR József 4. 26. VAHOT Imre 1847, 11-14. 210
