Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

A káptalanra, a kanonokra s az egyházi személyekre vonatkozó rész azonos a Dobónak adott provizori utasításban szereplővel. A lutheranizmust és más, a katolikus egyháztól idegen „szektákat", azaz a protestánsokat nem szabad az egri egyházmegyébe beengedni, sem pedig prédikátoraikat befogadni, sőt még inkább a lappangó tévelygőket innen ki kell űzni. A várnagyok járjanak el, ha valahol a püspöki tizedet nem hajtják be, s azt mindenekelőtt orvosolniok kell. (E sorok arra utalnak, hogy a várnagyok szükséges esetben katonai erőt is alkalmazhatnak a tizedmegtagadók ellen.) A várnagyoknak a vármegyék segítségével - melyre a király most rendelkezett az Eger vára elleni támadást fel kell fogniok, és ostrom esetében a várat jól meg kell erősíteniök. Iparkodjanak megvédelmezni és megtartani a várat, még akkor is, ha sem az uralkodó, sem pedig a főkapitány nem lenne ott, akinek pedig erre parancsa van. A király megkívánja és az egri várnagyoknak megparancsolja: figyeljenek a török császárral kötött éves frigyre, nehogy alkalmat adjanak annak megszegésére. Abban az esetben azonban, ha török alattvalók ez idő alatt a frigyet megszegnék, figyelmeztessék a budai pasát, hogy ne cselekedjék a frigy ellen. Amennyiben a várnagyok hivatali tisztüket az esztendőn túli időre megtartani, azt viselni nem akarják, úgy tartoznak lemondási szándékukat három hónappal az év letelte előtt bejelenteni. De az uralkodó is így jár el hasonló esetben.

123 Az a gyanúm, hogy a két utasítást: a provizorit és a várnagyit végül is még nem bocsátották ki, ugyanis mindkettő kiadásra kész, szabályos aláírásokkal és királyi pecséttel ellátott példány, nem pedig levéltári célból készült másolat, vagy éppen fogalmazvány. A provizori instrukció egyik fő jellemzője az, hogy a lehetőség keretei között fenn kívánta tartani, meg kívánta őrizni az úrbéres kötelezettségeket, s a régi földesúri-jobbágyi viszonyt, kapcsolatot, és minden újításból, újabb terhek bevezetésétől tartózkodott. Hogy ez a két királyi utasítás csak elsődlegesnek tekintendő, s ismeretlen okból nem került kibocsátásra, azt az is tanúsítani látszik, hogy rövidesen egy már további változat készült mind a provizor, mind a várnagyok részére. A sági bázisból kiindult katonai vállalkozás teljes kudarca nem vetett véget Dobóék Eger vára elleni akcióknak. 1546-1547-ben sem értek el sikert Dobóék; kivált Perényi csapataival szemben maradtak alul. De Dobónak azért így is sikerült Sárospatakon át elérni a Tisza mentén Tokajt. Kezdetben 150 lovassal rendelkezett, de számuk 1547 nyarára, már kifejezetten egri rendeltetéssel csupán 100 huszárra fogyatkozott, ami természetesen számot sem tevő erő volt nem csupán az egri vár megszerzésére, de még csak valamelyes megközelítésére is.

124 E katonai vállalkozások és a katonák fegyverben tartási költségeit Péterváradi Balázs kamarai tanácsos vezetése alatt munkálkodó Makay János kamarai prefektus tűzön-vizén át iparkodott nem csupán az állami adóból, a hadisegélyből, vagy éppen az úgynevezett kamara hasznából fedezni. így például 1546-ban a kamara hasznában Pozsony, Nyitra, Trencsén, Győr, Mosón, Veszprém, Sopron, Vas, Zala, Zólyom, Bars, Szepes, Sáros, Zemplén, Borsod, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegyékből csak 3840 forint 8 dénár bevételre tett szert. De 1547-ben már csupán 1581 forint 96 dénár és 2 bécsi krajcár bevétel jött össze ebből a forrásból Pozsony, Nyitra, Trencsén, Zólyom, Gömör, Ung, Ugocsa, Zemplén, Torna, Szepes, Bereg, Máramaros, Szabolcs és Borsod megyékből.

125 123. MOL. E 136. fasc. 23. 21 skv. 124. MOL. E 554. 70. csomó fol. lat. 1004. 102-104v. - MOL. E 554. 70. csomó, fol. lat. 1008. I. - GYÁRFÁS, 1879. 16. - SZEDERKÉNYI Nándor 1890. 71-72. 125. MOL. E 554. 70. csomó, fol. lat. 1004. 107-107v., 119-120. 200