Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

Április 17-én Leonhard Fels tábornok az uralkodónak oly bizalmas kémjelentést továbbított, mely szerint a padisah utasítást küldött a budai pasának, hogy kössön békét, de ha az nem sikerülne, úgy foglalja el Egert.

118 1545 tavaszán pedig a törökök egymásután foglalták el Visegrádot, Nógrád, de kivált Eger veszedelmesen közeli nyugati előterében Hatvan várát, egyértelműen jelezve azt, hogy az oszmánok hódításaikat a tavalyi katonai sikerek elmélyítésére most már az országnak abban a részében is ki kívánják terjeszteni. Szekszárd 1541-ben, Pécs, Pécsvárad, Ozora, Simontornya, Tata, Székesfehérvár és Esztergom 1543-ban, Szászvár pedig 1545-ben jutott ellenséges kézre.

119 Eger Habsburg-királyi kézben. Az első gazdasági utasítások 1546 márciusában Bécsben most már végre valahára valóban fontos tárgyalásra került sor Eger várának megszerzése ügyében. Nikolaus Salm gróf kapott parancsot a vár elfoglalására, s a közvetlen katonai vállakózás parancsnokai Dobó István és Zay Ferenc aulikusok, valamint Bakics Péter I. Ferdinánd délszláv származású jeles katonája, a schmalkandeni hadjárat parancsnoka lettek. Ekkor már olyannyira bizonyosra vették az egri vár elfoglalását, hogy két tüzért: Georg Rhaneget és Vinzenz Amzargot le is szerződtették oda. Dobó és társai 1546. április 7-én Ságon gyülekeztek, ahonnan Varkocs Tamást ismét - ki tudja immár hányadszor - békés úton felhívták Eger átadására, amit a Perényi-hű várnagy újból kereken visszautasított. Erre Péterváradi Balázs kamarai tanácsos Felső-Magyarországra utazott, hogy ott a főurakat és a vármegyéket I. Ferdinánd ügyének megnyerje, s tőlük Eger elfoglalására segítő csapatokat szerezzen. De ez a vállalkozás is, az előbbiekhez hasonlóan, kútba esett; s így a sági tábor a legcsekélyebb eredmény nélkül feloszlott.

120 Ennyi sorozatos kudarc ellenére a bécsi udvarban mégis oly mértékű optimista hangulat lett úrrá, annyira bizonyosak voltak Eger vára közeli időpontban való megszerzésében, hogy 1546. április 16-án I. Ferdinánd aláírta, Oláh Miklós királyi kancellár és zágrábi püspök ellenjegyzése mellett nemes ruszkai Dobó István aulikus részére Eger vára „provizori tisztsége adminisztrációja"-ról szóló utasítást. Ez az első okmány, mely az akkor adott helyzetnek megfelelően megfogalmazta az egri püspökségi jövedelmeknek az egri vár céljaira való felhasználását, annak gazdálkodási rendszere alapjait. Mindennek ellenére a vár még mindig változatlan szilárdsággal Perényi-kézben, Varkocs Tamás parancsnoksága alatt állott. Az instrukció szerint Dobó az egri püspökség valamennyi jövedelmének a gondját tartozik viselni és adminisztrálni, minden módon azt fejleszteni és azt hűségesen felügyelni, magát pedig olyannak mutassa, hogy képes az uralkodó ügyét képviselni, de úgy, hogy minden bevételnek és kiadásnak a fele az egri püspököt illesse meg. A püspökség tizedeit adják bérbe, mivel azt korábban is árendálni szokták. De Sáros vármegye dézsmáit a király Sáros vára részére rendelte. A behajtott tizedeket az egri vár fenntartására és ellátására hűségesen és szorgalmasan gyűjtse össze, nehogy a vár ellátása hiányt szenvedjen. 118. HHuStA. Turcica, fasc. 5. convolut. II. 119. VARGA J. János lektor szíves tájékoztató közlése szerint. 120. GYÁRFÁS István 1879. 17. 197