Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Sugár István: Miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdinánd kezébe?

dekben végzett nagymértékű mélyépítési munkálatok, sőt egy régészeti ásatás tanúbizonysága szerint is, a város mai átlagos járószintje alatt 1,5-3 méter mélyen feküdt a középkori városszint.

6 Ez pedig természetszerűen annyit jelent, - mely pedig semmiképpen sem megvetendő körülmény, - hogy a jelenlegi helyzetnél ennyivel magasabban emelkedett az erődítmény a város fölé, kivált ha még azóta részben lepusztult, lerombolt falait is figyelembe vesszük.

68 Eger hadászati megítélésében nyomatékkal esett a latba, hogy ennek megfelelően Eger vára nem csupán a Felső-Magyarországra vezető jól járható völgyekben húzódó fontos utat biztosította, de egyben, mint védett helyen kiépült katonai bázis, a vár mindenkori ura katonáinak jó kifutási lehetőséget is biztosított az Alföld sík és távoli térsége felé. Ezt a körülményt előnyösen támogatta az is, hogy a vár alatt, illetve attól délre kitárulkozó völgy két oldalán emelkedő magaslatok néhány kilométeren át bizonyos mértékig védelmezték a várhoz, illetve a vártól vezető utat. Egeren át vezetett az út a búzatermő Alföld és Felső-Magyarország szíve: a bányavárosok között. Egerből könnyen mozgó lovascsapatok által elérhetőnek bizonyult a síkföldi Szolnok, Hatvan, Pest, Kalocsa, sőt Szeged térsége is,

7 kelet felé pedig Szikszó.

8 Eger erődítménye országos vonatkozásban is kimagasló stratégiai jelentőségű katonai és gazdasági bázis volt. Eger ugyanis a Bécs, illetve Pozsony és Erdély közötti összeköttetés egyik fontos helyének bizonyult. Bécsből és Pozsonyból kiindulóan ugyanis a felső-magyarországi hegyek között húzódó biztonságos völgyeken át, észak felől Egerbe vezetett, - a török kézben lévő Buda és Pest megkerülésével, - a legrövidebb és a legbiztonságosabb út, a Tisza menti örvényi réven át Erdélybe. Erről tanúskodik, hogy Egeren át utaztak gyakorta Bécs és Pozsony felől a Tiszántúlra és Erdélybe az udvari, a kamarai katonai és polgári küldöttek egyaránt. De erre utal az is, hogy az ország második rendszeresen működő postavonalát, - az első Bécs-Pozsony viszonylat kiegészítésére, - Nyitra-Garamszentbenedek-Losonc-Fülek érintésével 1550-ben Egerig szervezte meg az Udvari Kancellária.

9 Egernek ebbéli szerepére utal helyszíni tapasztalata és értesülése, valamint a helyzet jó ismerete alapján Tinódi Sebestyén azon megállapítása is az 1552. évi nagy török ostrom után, mely szerint Egert a „Felföld kapuja"'-ként említette.

10 De Egernek ebben a vonatkozásban betöltött szerepe és jelentősége az országnak a török uralom alól való felszabadítása során ismét felmerült. Az 1686. évi hadjárat „eredményesebb hadműveletei" kapcsán egy katonai szakvélemény ezt hangsúlyozta: „Eger valóban nagy jelentőségű várnak minősül, városával együtt a Tiszánál"... „Erdély kapuja"-пак tekintendő.

11 6. DIVM. R. A. 1957. Nr. 84., 85., 87. számú jelentése Egerben a Tavassy Antal utcában a középkori Szent Jakab hospitále ásatásáról. (Galván Károly) - Személyes megfigyelés az 1970-es években a Széchenyi utcában a gázvezeték-lefektetéssel kapcsolatos árokásások során. 6a. A mai városszint fölé mintegy 30 m-rel magasodik a nyugati várfal. 7. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörből. 21-24., 80-83., 113-124. és 225-240. sorok. 8. TARDI György 1983. 12-23. 9. HML. Eger város levéltára. Nr. B. I. 5. 10. TINÓDI Sebestyén 1984. In: Eger vár viadaljáról való ének. 236. sor. 11. HTL. Török kori iratok. Nr. 1686:22. 182