Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

Ezekhez az urnákhoz hasonlóak lehettek még a telepen; a nagyszámú díszítetlen perem- oldal- és fenéktöredék, lapos fogófüllel, bütyökkel, plasztikus bordával díszített töredékek és a szélesen kihajló peremű, árkolt vállú és hasú töredékek bizonyítják ezt. A szélesen, meredek szögben kihajló peremrész az edények nagy részéről letörött, az urna alakú edényeknek csak a nyakrésze maradt meg. Díszítésük variációi: vízszintesen bekarcolt vonalak (XVII. tábla 9.), besimított vonalak (XII. tábla 5.), ugyanez bütyökkel (XVIII. tábla 7.). A párhuzamos vízszintes vonalak besimításával díszített nyaktöredékek (IX. tábla 1., XI. tábla 7., XVIII. tábla 11., 15., XXI. tábla 14., XXII. tábla 4.), kannelurás díszű darabok (XII. tábla 10., 12.) mellett az anyag nagy részén vízszintes árkolás, síkozás található (VIII. tábla 9., XI. tábla 11., 14., 16., 18., XIII. tábla 8., 9., 11., 16., XIV. tábla 2., 4., 5., 7., 20., XV. tábla 3-6, 9., 11., 12.). Ezt benyomott pontok (IX. tábla 11., XV. tábla 11., XXIII. tábla 4.), vagy fül (XXVI. tábla 1.) díszíti. Területi megoszlás szerint az árkolt nyakú töredékek döntő többsége az 1., 2. és az 5. ház területéről (П., III. szelvény, 3. árok), a házak paticsszintjéről, illetve a fekete kultúrrétegből került elő, de volt egy-egy töredék 150-180 cm mélyen és 30-40 cm mélyen is. A besimított vonalakkal díszített darabok nagy része a X. szelvényből és a 13. árokból került elő. A gávai kultúrában tipikus ez a díszítési mód, de területünkön megvannak a helyi előzményei is, nevezetesen a pilinyi kultúrában. A kyjaticei kultúrában előforduló analógiái helyi továbbfejlődés eredményei lehetnek. Jellemző motívumává vált a kultúrának; több példánya ismert az erődített földvárakból is.

19 A vízszintes síkozás mellett a vállrész függőleges árkolása is megmaradt néhány töredéken (X. tábla 6., XXI. tábla 14., XXII. tábla 4.). Az urna alakú edények vállrészét sok esetben függőleges árkolás díszíti. Függőlegesen besimított kannelura-szerű díszítéssel (X. tábla 6, 8-11., XIII. tábla 12., XXIII. tábla 3., XXVI. tábla 6., 9.), benyomott pontokkal (XI. tábla 1., 3.), a bütyök körül, belőle kiinduló árkolással (X. tábla 1., XI. tábla 4., XXIII. tábla 3.), kannelurával díszített darabokkal (XI. tábla 5., 8., XIII. tábla 7., XV. tábla 1., XVI. tábla 3., 13.) találkozunk anyagunkban. Megtalálhatók a függőlegesen bekarcolt vonalakkal díszes darabok, (XIII. tábla 6.) a besimított vonalakkal díszítettek is (XVI. tábla 8., XVIII. tábla 17.). A töredékek nagy része az 1. és 2. ház területéről származik, néhány az 5. ház területéről (kapcsolódva természetesen a perem-, illetve a nyaktöredékekhez), tehát gyakorlatilag egy összefüggő területről, az említett házak szintjéről, illetve a felettük levő fekete kultúrrétegből valók. A többi feltárt rétegből, felületből csak egy-egy töredék került elő. Típusaink szép analógiáit megtaláljuk a kyjaticei kultúra klasszikus anyagában.

20 Az urnák díszítőmotívumai közé tartoznak az árkolt bütykök. Több típusa ismert a felsőtárkányi anyagból. A bütyökből kiindulva általában 3-3 vonalkötegből álló árkolás fut az edény hasán végig (X. tábla 1., XI. tábla 4., XXIII. tábla 3.). A bütyök körül félkörívben árkolás fut körbe (XIII. tábla 4.). Ez a típus már a pilinyi kultúrában is megtalálható, analógiái a kyjaticei kultúrából több helyről ismertek.

21 Egy másik 19. KEMENCZEI Tibor 1984. 46. (Sajószentpéter) XCV. t. 2., (Miskolc Szeleta-barlang) CVIII. t. 4-6., 10., (Miskolc Büdöspest-barlang) CVI. t. 1-4. stb.; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György-MIKLÓS Zsuzsa 1979. (Diósjenő-Pogányvár) 22. t. 1., (Nagybörzsöny-Magyarhegy) 66. t. 4., 5., 7., 9., (Nagybörzsöny-Rustokhegy) 71. t. 1., 72. t. 4., 5., (Perőcsény-Halyagos) 76.1.10., 12.; PATEKErzsébet 1973. 61. t.; VáclavFURMÁNEK 1990. Abb. 20.1-3. 20. KEMENCZEI Tibor 1984. 46. (Sajószentpéter) XCIV. t. 10., 12., 22., (Aggtelek-Baradlabarlang) Cl. t. 17., 18., 21-24., CIII. t. 1., 2., 5. stb.; NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI GyörgyMIKLOS Zsuzsa 1979. (Nagybörzsöny-Rustokhegy) 72. t. 3.; Václav FURMÁNEK 1990. Abb. 20/4., 21/5. 21. KEMENCZEI Tibor 1984. (Bükkaranyos-Földvár) XXIII. t. 7., 9., 14., (Miskolc-Büdöspestbarlang) CVI. t. 1., (Aggtelek-Baradla-barlang) CIL t. 13. 15