Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Ács Csilla: Szarmata sírok Füzesabony-Bozsi részen

kedő, középtagos külső peremén függesztőkarikával. Az emailbetét színe piros, fehér és kék.

37 Riha (7. csoport 25. típus) a küllős fibulákat a II. század végére, a III. század elejére keltezi. A Szentes-kistőkei temető 137. sírjából előkerült fibula 4 küllős és kiemelkedő középtagos,

38 a Kecskemét-ladánybenei példány 6 küllős és szintén kimagasló gombrészes.

39 Ugyancsak 6 küllős a Csongrád-Endre király úti temető 3. sírjának egyik fibulája,

40 de ennél csak a középső tag emailbetétes. A Szarvas környékéről származó darab küllői kitörtek.

41 Az emailbetétes fibulák elterjedése a barbaricumban a II. század második felére és a III. századra tehető.

42 A típus késő római változata is tovább él, pl.: Csongrád-kenderföldeki temetőben.

43 Az 1. sírból előkerült térdfibulák az egyik leggyakoribb típust képviselik. A 2. kép 1. fibulájának pontos analógiája Kiskörös-Csukástó 6. sírjából

44 ismert, mely megegyezik Bojovic 20. típusának 1. variánsával. Ezt a példányt a II. század és a III. század közé keltezte.

45 Az ívháromszög kengyelű fibulához hasonló formát hoz Bojovic 20. típusának 3. variánsával, melyet a II. század második felétől a III. századig tartó időszakra datál.

46 Pontos analógiáját a Szentes-kistőkei temető 96. sírjában

47 találták. A térdfibula variánsnak (7. tábla 2.) pontos párhuzamát nem ismerem. Kisméretű, pici fejlapú, tűtartója hosszú. Jellegzetessége a kengyel fej felőli lépcsős megduzzadása. Tulajdonképpen nem tipikus és megszokott térdfibula forma. Átmeneti forma a provinciális és a germán típusú térdfibulák között. A másik térdfibula variáns (7. tábla 3.) a szarmata barbaricumban párhuzam nélkül áll. Formailag rokonságot mutat az Einsprossen fibulákkal.

48 Leginkább hasonló a füzesabonyihoz egy mikulovi vaspéldány.

49 A kassai múzeumban őriznek néhány darabot, melyek Kassa környékéről származnak.

50 Emlékeztet rá egy szőnyi fibula.

50 A fibulatípus késői változatai között vannak a II. század utolsó harmadára, illetve a II—

III. század fordulójára keltezett darabok is.

52 Meg kell azonban jegyezni, hogy a füzesabonyi példány mind anyagában, mind méreteiben, mind pedig a fejlap vastagságában kisebb-nagyobb eltérést mutat az ismertetett példányoktól. Talán egy átmeneti típus az ún. „Einsprossel" fibulák és a térdfibulák között. A 2. sír egytagú, aláhajlított lábú fibulája megegyezik Vaday Abb. 15. típusának 9-12. variánsaival. A típus a III. századtól terjedt el Pannóniában.

53 Pontos analógiája Hortobágy-Poroshát XI. halomsírcsoport 23. halomsírjából

54 került elő. Távolabbi párhuzamainak ne37. LOE 1937. III. inv. B. 756. 38. PÁRDUCZ Mihály 1944. 16. XVIII. tábla 2 a-b) 39. PÁRDUCZ Mihály 1944. 25. LIII. tábla 6. SELLYE Ilona 1939. XVII. tábla 4. 40. PÁRDUCZ Mihály 1941. 10. IV. tábla 2. a-b) 41. SELLYE Ilona 1939. XVII. tábla 5. még ismeretlen lelőhelyű „Barbarikum". A lelőhelyre való korrekciót ld. Magyarország Régészeti Topográfiája IV/2/1989./34. tábla 1. 42. H. VADAY Andrea 1989. 89. 43. PÁRDUCZ Mihály 1959., 317. XV. tábla 10., XVIII. tábla 17. 44. PÁRDUCZ Mihály 1941. 20. XIX. tábla 14. 45. BOJOVIC, D. 1983. 54-55. XX. tábla 170. 46. BOJOVIC, D. 1983. 55. XX. tábla 179. 47. PÁRDUCZ Mihály 1944. 12. IV. tábla 3., a-b) 48. A fibulakörről részletes irodalommal Id. PESKAR, Iván 1972. 92-95. 49. PESKAR, Iván 1972. 39. Taf. 16/12. 50. LAMIOVA-SCHMIEDLOVA, Mária 1961. 17. XX. Taf. 10. 51. PATEK Erzsébet 1942. XXIII. tábla 11. 52. PESKAR, Iván 1972. 92. a további irodalommal. 53. H. VADAY Andrea 1989. 86-87., Abb. 15. 9-12. 54. ZOLTAI Lajos 1941. 308. Taf. XV. 4. a-b) 142