Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

porthoz nem köthető. Tálaink és töredékeink analógiáit szép számmal ismerjük a kyjaticei kultúra anyagából is.

13 Behúzott, csücskös peremű tálak Téglapiros színű, barna foltos, három helyen kicsúcsosodó (eredetileg négy lehetett) behúzott peremű tál került elő az 1. ház keleti oldaláról. Kiegészített. Méretei: Szá.: 13,1 cm, Fá.: 6,1 cm, M.: 5 cm. (I. tábla 1. kép.) Ez a típus a kárpát-medencei halomsíros kultúra hagyatékaként él tovább a pilinyi kultúrában, az urnamezős kultúrában, majd a pilinyi örökségeként a kyjaticei kultúrában a csücsök többségében egyenes, vagy kihajló peremű edények dísze.

14 A felsőtárkányi leletek között kis számban fordul elő. Az általános típusokon kívül (X. tábla 13., XXII. tábla 9.), ami már a legalsó rétegből is előkerült (XVII. tábla 10.) különböző variációi érdemelnek figyelmet. Vízszintesen síkozott, behúzott peremű táltöredékeket díszít a csücsök a fekete kultúrrétegből (korábbi periódus) előkerült daraboknál (XIV. tábla 9., XXIV. tábla 6.). A VI. szelvény, 3. ház, a barna bronzkori réteg (a későbbi periódus) anyagában található olyan peremtöredék, ahol a perem síkozása a csücsök vonalát követi (XXVI. tábla 7.). Behúzott, turbántekercses peremű tálak Behúzott, turbántekercses peremű, sárgás, vöröses színű tál került elő a 4. ház ÉK-i sarkából, a paticsszintről. Négy bütyök díszíti. Mérete: Szá.: 21,5 cm, Fá.: 10cm, M.: 8,8 cm. (V. tábla 2. kép.) Viszonylag kevés turbántekercses töredék volt az anyagban. Szélesebb turbántekercses az alsó fekete (IX. tábla 3., X. tábla 5., XXII. tábla 8.), hasonló (VIII. tábla 2., 6.) és sűrűbb, csak a peremet érintő turbántekercses díszítésű edénytöredékek (XVI. tábla 5., 7.) a barna késő bronzkori rétegből kerültek elő. A késő halomsíros, korai urnamezős kultúra használta először ezt a díszítési módot a Reinecke BD idején. A középső Duna medence nyugati feléből terjedt el, a Hallstatt С periódusig élt ez a forma. A váli-csoport területére nagyon jellemző, attói, s onnan vehette át Kyjatice népe; a preszkita leletanyagban is megtalálható.

15 Behúzott, síkozott peremű tálak Csillogó fekete színű, az égéstől kissé deformálódott hólyagos anyagú (peremén két sor síkozás fut körbe), töredékes, omphalosos aljú, kiegészített, behúzott peremű tál került elő a 4. ház paticsai közül. Méretei: Szá.: 14,5 cm, Fá.: 6,0 cm, M.: 5,1 cm. (V. tábla 1. kép.) Behúzott, keskenyebb, szélesebb sávokkal vízszintesen síkozott peremű edények töredékei kerültek elő a feltárt felületek nagy részéből, minden rétegből. Az ide sorolható töredékek kb. fele a III. szelvény, 2. ház, illetve 5. ház területére esik, (VIII. tábla 3., XIII. tábla 14., XIV. tábla 11., XVI. tábla 9., 10., 12., 15., XXIV. tábla 7., 12.). Előfordul bütyökdíszes darab is (XVI. tábla 12., XXIV. tábla 12.). A késő halomsíros, korai urnamezős kultúra használta először ezt a motívumot. Az urnamezős kornak ez 13. KEMENCZEI Tibor 1984. 43., 45^6., (Ózd-Kőalja) XC. t. 12., XCII. t. 3., 16., (Sajószentpéter) XCIV. t. 7., XCV. t. 4.,5. stb; VáclavFURMÁNEK1990. Abb. 11. 8., П., Abb. 24.9. 14. KEMENCZEI Tibor 1984. (pilinyi kultúra) IV. t. 2., 6., XXXIV. t. 18. (kyjaticei kultúra) 43., 46., (Szajla) LXXII. t. 15., LXXXIV. t. 10., (Sajószentpéter) XCV. t. 21. stb.; PATEK Erzsébet 1968. (urnamezős kultúra) VI. 2., 27. típus; KŐSZEGI Frigyes 1988. 12. t. 14. 15. PATEK Erzsébet 1968. VI. t. 31. típus, 102.; KEMENCZEI Tibor 1984. 44., 46., (Szajla) LXXXII. t. 9., 12., (Szihalom) LXIX. 1.15., (Hangony) LXXXVIII. t. 26. stb.; KEMENCZEI Tibor 1988. 94.; Václav FURMÁNEK 1990. Abb. 24. 17. 13