Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Löffler Erzsébet: A Telekessy patikamúzeum

gekhez csatlakozva tértek vissza a városba. Ettől kezdve zavartalanul folytathatták a rendház és a templom, később az iskola építését. A templom és a rendház építésére már 1699-ben 3 egri és 3 bécsi terv jött létre. Végül az egri rektor, P. Pethő István tervét fogadták el Rómában. Az alapkőletétel 1700. július 31-én, Loyolai Szent Ignác napján volt. A templomot Borgia Szent Ferenc tiszteletére szentelték. A rendház építése 1727ben,

9 a templomé pedig 1742-ben fejeződött be, de a főoltár csak 1770-ben készült el Borgia Szent Ferenc alakjával. 1754-ben építették fel gimnáziumukat.

10 Telekessy István 2000 rajnai forintot adományozott a jezsuitáknak, belátásukra bízva, hogy a templom építésére használják-e, vagy a gyógyszertár berendezésére, aminek bevételéből azután folytathatták a templom és a rendház építését." A gyógyszertárakat a rend máshol sem saját vagyonosodására használta fel, hanem többnyire közérdekű célokra, gyakran például szegény diákok taníttatására.

12 1712. június 13-án jelzi a História Domus, hogy Telekessy Borgia Szt. Ferenc tiszteletére 2000 rajnai forintot adott az egri rendháznak, hogy abból patikát létesítsenek. Csak 1713-ban dőlt el véglegesen, hogy a pénzt milyen célra fogják felhasználni.

13 Telekessy István püspök egy Vas megyei nemesi családból származott, 1633-ban született. Tanulmányait a nagyszombati egyetemes papnevelő intézetben, a bécsi Pázmáneumban és a római Collegium Germanico-Hungaricumban végezte. Rómában is szentelték pappá 1660-ban. 1689-ben lett csanádi püspök, ehhez azonban a pápai kinevezést csak 1696-ban kapta meg, a püspöki széket a török miatt azonban el sem tudta foglalni. 1699 júniusában nevezte ki I. Lipót egri püspökké, a pápai bullát azonban most is csak később, 1702-ben kapta meg. Ezzel egyidejűleg Heves és Külső-Szolnok vármegyék főispánja is lett. A szabadságharc alatt a város védelmét a püspök vezette, s miután visszautasította a kurucok megadásra való felszólítását, azok ostromgyűrűbe vették Egert. Mivel az ostrom elhúzódott, 1704. április 16-án Forgách Simon tárgyalást kezdett Zinzendorf kapitánnyal a vár átadásáról. Megállapodtak abban, hogy ha 8 hónapig a császári hadsereg nem menti föl Egert, akkor az őrség szabad elvonulás mellett, harc nélkül átadja a várat. A megállapodás értelmében Egerben Rákóczi megbízottai parancsoltak, a várőrség nem folytatott harcot, és szabadon beszerezhette az ellátáshoz szükséges javakat Egerből és környékéről.

14

1703 október végén, amikor Eger város kapui megnyíltak a kurucok előtt, Telekessy Budára kívánt átmenni. Füzesabonynál azonban a kurucok feltartóztatták, és Bercsényi Cserép várába záratta, ahonnan csak 1704. április 16-án tért viszsza Egerbe, hívei közé.

15 Ezt követően a püspök kész volt a szabadságharc támogatására, és számos katolikus hívő csatlakozott Rákóczihoz. 1705 február végén vonult be Rákóczi Egerbe. A Rác-kapunál Telekessy István püspök-főispán fogadta a fejedelmet. Üdvözlő beszédében a főpásztor a katolikus vallás és egyház védelmét kérte tőle.

Ift Rákóczi 3 hónapos egri tartózkodása során mély barátság alakult ki a fejedelem és az idős főpap között. Rákóczi erről így emlékezett meg: „Úgy tekintem őt, mint atyámat és ő engem, mint fiát". 1705 szeptemberében a szécsényi országgyűlés aktív résztvevője volt a püspök, ahol a rendek Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották. A fejedelmi esküt Telekes9. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 531-532. 10. SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 7. 11. NAGY Árpád 1974. 32. 12. BARADLAY János-BÁRSONY Elemér 1930. I. 207. 13. SÜMEGHY Vera 1953. 166-168. 14. NAGY József 1978. 187. 15. SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 130. 16. NAGY József 1978. 188. 677