Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Löffler Erzsébet: A Telekessy patikamúzeum

A víz hivatalos neve: L'EAU d. l'Empiere SEU i Angriensis aqua Apopletica A szórólap címe: „Ereje, és tulajdonsága a'Gutaütés-ellen-való víznek, melly közönségessen Impérium-L'EAU-nak mondatik.'" Egy negyed kanál impérium vizet egy egész kanál forrásvízzel kell elegyíteni és ezt a keveréket éhgyomorra bevenni. Ez a víz gyógyítja a szédülést, helyreállít feledékeny elmét, hasznos néhány cseppet orral felszívni, a fejtetőt, vagy a csigolyákat azzal megkenni. Ha valakit már megütött a guta, annak egy egész kanállal kell ebből a vízből adni, arra pedig mindjárt egy kanál friss vizet. Ha a beteg ettől mindjárt nem tér észre, minden órában ismételni kell. Amint a beteg észre tér, elég a vizet napjában kétszer beadni, az adagot pedig fokozatosan csökkenteni kell. A gutaütéstől meglankadt testrészekre külsőleg is lehet alkalmazni. Külön hangsúlyozza a szöveg a szer szíverősítő és étvágygerjesztő hatását is. A neurotikus panaszokra ezt a javallatot adja: „Használ hasonló képpen a' májban, és a lépen lévő szorulásoknak meg-oldozására, a'melancholia, avagy komor-kedv ellen, minden szorulások ellen, és ezeknek okait, mellyekből sárga, avagy fekete sárgaság, de fő képpen az unalmas melancholia, avagy komor-kedv származik, tellyességgel ki irtya; az öregeket a'vízi kórságtúl, és a statusoktúl meg tartoztattya; a'melly végekre nézve a'szerént éppen, a'mint eléb meg-mondatott, kell ezzel a vízzel élni." Tanácsos még „minden méreg ellen, egéségtelen aer, avagy ég ellen", valamint fogfájásra is. „Végezetre ennek az Imperiumbéli víznek ereje, és tulajdonsága ez, hogy ez a szívet megvidámíttya, az erőtlen gyomrott meg erősíti, segéti a természet szerént való meleget az emésztésre, az ágy velőnekbé dugatott ereit ki nyittya, a'melancholiát el üzi, az éltető ereket meg nyittya, és mind ezeket vagy egyedül szagoltatásával, vagy illendő maga italával, vagy az eddig meg mondott mód szerént való élésével véghez viszi, úgy annyira, hogy sem a'kisdedeknek, annál inkább a terhes asszonyoknak, se a'gyermek szülőknek, se pedig senkinek másnak ártalmára nem lehet. Üvege 30. Krajtzáron adatik."

41 A fentiek alapján nem kétséges, hogy az Impériumvíz azonos az Egri Vízzel, és joggal feltételezhetjük, hogy az Egri Víz elnevezés csak a 19. században terjedt el, amikor a jezsuiták elhagyták magyarországi rendházaikat, és a vizet a jezsuita patika jogutódjának számító Magyar Király gyógyszertár és az irgalmasok Gránátalma patikája egyaránt készítették, sőt később még a Piactéren lévő Kígyó patika is beállt a gyártók sorába. A rend feloszlatásakor a jezsuita patika apothecariusa Neussel Jakab fráter volt. A köztudatban az a feltételezés szerepel, hogy Neussel Jakab, miután ez idő tájt megbetegedett, az irgalmasrendiek kórházába került, akiknek az ápolásáért hálából átadta az Egri Víz receptjét.

42 Ezzel szemben Sugár István azon a véleményen van, hogy Neussel Jakab sohasem állott az irgalmasok kezelése alatt, a titkos receptura tehát ezen az úton nem kerülhetett a birtokukba. Kétségtelen tény azonban, hogy a 19. század második felében már három egri gyógyszertár állította elő a vizet. A Magyar Király gyógyszertár esetében az egyáltalán nem meglepő, hisz ez mint a jezsuita patika jogutóda, természetesen a patikával együtt jutott a recept birtokába.

43 A medicina gyártásával kapcsolatosan csak a 20. század elején léptek fel nehézségek, amikor Khuen-Héderváry belügyminiszter kibocsátott egy rendeletet, mely szerint „a jövőben minden összetett gyógyszer és melyet egyes gyógyszertárak hagyományképpen árulnak, mint például az Egri Víz, Máriagyűdi gyomorcseppek, Krasznibródi klastromcseppek, Capucínus thea stb. a jövőben csakis a belügyminisztérium előzetes engedélye és jóváhagyása alapján hozható forgalomba." Az egri vizet készítő gyógyszertá41. Magyar Országos Levéltár P72. Csáky es. It. 649-659. fasc. f. 196. 42. NAGY Árpád 1974. 35. 43. SUGÁR István 1978. 31-35. 686