Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Löffler Erzsébet: A Telekessy patikamúzeum
ködését jelentős adományokkal biztosította a püspök. Megszerezte a bélháromkúti ciszter apátságot birtokaival együtt és azt a szemináriumnak adományozta. A szabadságharc alatt sokat tett a szükséget szenvedő papokért, 1703-ban gabonát osztott, 1710ben pedig 4430 forintot osztott ki a nélkülöző papok és szerzetesek között. 22 1709-ben konviktust létesített 10 nemesi ifjú nevelésére. Pártfogásába vette az egri és a gyöngyösi jezsuita gimnáziumokat is. Mikor 1707-ben a jezsuiták elmentek, visszatértükig ő tartotta fenn az iskolákat. 23 A szabadságharc után, mikor visszahelyezték méltóságaiba, ő építtette a trinitárius templomot, és elkezdte az új barokk székesegyház építési munkálatait is. 24 Végül, de nem utolsósorban a jezsuita rend számára adományozott kétezer rajnai forintot kell megemlíteni, amelyet az atyák a gyógyszertár létesítésére fordítottak. 1712-ben idős korára való tekintettel koadjutor kinevezését kérte maga mellé utódlási joggal. Az uralkodó 1713-ban gróf Erdődy Gábort nevezte ki Telekessy koadjutorául, akit a pápa 1714-ben erősített meg ebben a méltóságában. Telekessy István 1715. március 3-án hunyt el 82 éves korában. Az általa építeni kezdett székesegyház kriptájában temették el. 25 A jezsuita rend tagjai 1710. november 26-án tértek vissza Egerbe. Az építkezést az 1699-ben jóváhagyott terv alapján folytatták. A História Domus bejegyzése alapján 1713-ban épült fel a rendház első emelete, ugyanakkor Telekessy 2000 forintos adományából elkészült a gyógyszertár is a rendház ÉK-i sarkán. 26 Ambler Tamás superior a püspök adományát teljes egészében a templomra akarta fordítani, mert nem bízott abban, hogy a patika kifizetődő lesz. A bécsi provinciális azonban utasította az egrieket, hogy építsék meg a patikát. 1713 decemberében érkezett Egerbe az első jezsuita gyógyszerész, Steyr Gáspár. 1714 elején nyitotta meg a gyógyszertárat, amelynek felszerelése még valószínűleg nem volt teljes, bár semmit sem tudunk akkori bútorzatáról és berendezési tárgyairól. A patikus időnként az infirmárius, azaz a betegápoló feladatát is ellátta a rendházban. Egy segédet tartott a gyógyszerész számára a rendház, amennyiben további segédet foglalkoztatott, azt saját költségén tehette. 27 Négy szerzetes életét, illetve egri tevékenységét kell bővebben megvilágítani, akik közül Strassalovszky János, Ginzl Albert és Simon Ferenc nevéhez a patika ma is látható bútorzata köthető, Neussel Jakab pedig a rendház utolsó gyógyszerészeként a híressé vált Egri Víz receptjének az irgalmasok részére való esetleges átadásával tette híressé magát. Strassalovszky János 1734-35 között a nagybányai jezsuita rendház építkezésének a gondnoka volt. 1736-37-ben ő volt a nagyváradi rezidencia asztalosműhelyének a prefektusa, 1744-45-ben pedig az egri rendházban működött. Ginzl Albert 1737-ben a lőcsei kollégiumban volt szobrász, 1739 és 1743 között a nagyszombati rendházban, és 1744-től tartózkodik az egri rendházban, ahol 1756. június 23-án halt meg. 28 Simon Ferenc, aki a két előző fráterrel ellentétben gyógyszerész volt, két ízben is tartózkodott Egerben, először 1732-33-ban, majd 1746-tól 1761-ig vezette a patikát. 1706. április 17-én született Szászrégenben. Trencsénben lett a Társaság tagja és Bécsben tett fo22. SUGÁR István 1984. 371-393. 23. SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 137-138. 24. SZEDERKÉNYI Nándor 1891. 135-135. 25. SUGÁR István 1984. 390. 26. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 534. 27. NAGY Árpád 1974. 32-33. 28. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 538. 679
