Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Sugár István: Az egri vár gazdálkodási rendszere (1548–1563)

főparancsnoka, mint az egri vár katonai jelentőségének jó, és valljuk meg, helyes ismerője, aki kifejtette: „nem ismer alkalmasabb helyet az uralkodó hadinépe tartására, mint Egert. "

5 S arra kérte a királyt, hogy tőle (ti. Perényitől) függjön a vár kapitánysága. Ferdinánd teljes egészében magáévá tette Perényi Péter érvelését és kérését. Utasította a főurat, hogy hajtsa be a püspökség és a káptalan mindennemű jövedelmét^ A Habsburg-uralkodó rendelkezése nyomán így került Perényi Péter Egerbe, s nemcsak a várat és a várost foglalta el, de a püspökség minden rendű s rangú jövedelmére is rátette a kezét. De az oligarcha Perényi elvitathatatlan érdeme, hogy Varkocs Tamás személyében kiváló katonát állított a vár élére, s a Perényi-korszak alatt vette kezdetét az elavult középkori lovagvárnak

7 végvárrá való átépítése,

7a sőt azzal karöltve, Varkocs teremtette meg Eger végvári katonai életét, s vette fel a harcot a törökökkel.

8 Perényi Péter sorsa azonban tragikusan beteljesedett. Azzal a váddal, hogy török segítséggel a magyar trón elérésére törekszik, Ferdinánd 1542 őszén Esztergomban elfogatta, s a bécsújhelyi hírhedt börtönbe záratta. Ma már tudjuk egykorú hiteles források alapján, hogy a királyt elsősorban az egri püspökségét elvesztett Frangepán Ferenc tüzelte fel Perényi ellen. A jól értesült bécsi velencei követ azt jelentette a dózsénak, hogy Frangepán bosszúból arra biztatta Habsburg Ferdinándot, hogy személyesen menjen le Esztergomba, s ott 20 főnemes magyar úr fejét vétesse, mert csak így teremthet az országban rendet.

9 A püspök Perényi elleni féktelen gyűlöletét fényesen tanúsítja, hogy 1542 végén így írt III. Pál pápának: „. . . úgy gondolom, hogy a rá váró legkisebb rossz, fejének elvesztése lesz . . . "

10 Sőt a pápától kért - lelkiismeret-furdalástól sarkallva -, feloldozást azon „irregularitas"-ok alól, melyeket Perényi Péternek és több hozzá hasonló lutheránusnak az elfogásakor magára vont." Egyébként ő volt a bebörtönzött Perényi ellen emelt vádpontokra egyik kihallgatója is.

12 Mindenképpen érdemesnek ítéljük idézni Thurzó Elek királyi helytartónak egyébként Perényi sógorának - Ferdinándhoz intézett leveléből, éppen tanulmányunk kitűzött témája céljából: „. . . Három okból volt utalva Perényi Péter Eger megszállására. Ilyen a nagy veszély, mely a várat és vidékét a védtelenség folytán fenyegette, hol Perényinek nagy birtokai vannak, s ennek védelme érdekében is cselekedett, midőn a teljesen elhagyott várat megszállotta. Bécsből is nyert erre bátorító intéseket. (! - S. I.) Eger nem maradhatott vegyes megszállás alatt, olasz és magyar katonákkal. Egy intéző fő alá kellett rendelni, s erre legalkalmasabb Perényi Péter ... A püspök úgysem kíván egyebet, minthogy a vár Ferdinándnak hódoljon s a vidék védelme legyen ... A tizedek egy részét már eddig is ő használja. Eger sokkal biztosabban marad a király részére Perényi kezében, mint más módon megőrizhető lenne . . ."

13 Bár kétséget kizáró, hogy Thurzó szavai mögött atyafiságos kapcsolat húzódott meg, de egyértelműen kiviláglik a királyi helytartó szavaiból annak a felismerése, hogy 5. Sta. Ungarn. Allgemeine Akten. Fase. 47. (1542. ápr. 22.) 6. Sta. Ungarn. Allgemeine Akten. Fase. 47. (1542. ápr. 22.) 7. PATAKI, 1933. 19., a 2. ábra aláírási szövege. 7a. Perényi Péter kezén épült meg a belső vár új főbejáratát biztosító kapubástya, az északi külső várfal, a belső vár hatalmas vastagságú keleti fala, leválasztva a gótikus székesegyházról a szentélybástyát. Az új keleti várfal északi végében Alessando Vedano megépíti a róla elnevezett Sándor-bástyát. Dercsényi, 1972. 90., 104., 106. 8. TINÓDI, 1984. 477-490. 9. BUNYITAY-RAPAICS-KARÁCSONYI, 1909. Nr. 76. 10. SZTÀRAI, 1985. 137. 11. BUNYITAY-RAPAICS-KARÁCSONYI, 1909. Nr. 107. 12. SZTÁRAI, 1985. 163. 13. SZEDERKÉNYI, 1890. 53. 422