Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Sugár István: Az egri vár gazdálkodási rendszere (1548–1563)

Sugár István AZ EGRI VÁR GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE 154&-1563 Eger vára országos vonatkozásban is egészen különlegesen jelentékeny stratégiai fontosságát mi sem tanúsítja jobban, minthogy a mohácsi csata után a magyar trónért vetélkedő Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János oldalán álló katonai erők egyik súlyponti célja éppen e várnak - egymást érő támadások, ostromok árán való - megszerzése volt. Eger ugyanis nemcsak Bécs, illetve Pozsony és Erdély közötti összeköttetés egyik kulcsfontosságú bázisa volt, de a búzatermő Alföldről Egeren át vezetett a legrövidebb út Felső-Magyarország szívébe: a bányavárosokhoz. Vállalkozások az egri püspöki jövedelmek kincstári megszerzésére Az egri vár semmiképpen sem elhanyagolható további jelentősége abban rejlett, hogy mint a hatalmas kiterjedésű püspökség székhelye, mindenkori birtokosának igen tekintélyes jövedelmet jelentett. Ezekben az években a magyar egyházmegyék, illetve székhelyei világi főurak kezében voltak. Egert Perényi Péter, Nyitrát Török Bálint, Váradot Czibak Imre, az erdélyit Dobó Ferenc, Csanádot Petrovics György, Pécset Szerecseny János, végül Győrt Bakics Pál birtokolta és jövedelmét élvezte.

1 Ezért döntött úgy az 1537. évi országgyűlés 19. cikkelyében, hogy az uralkodó mielőbb szabadítsa meg az egyházmegyéket a világi uraktól, és azokat a jövőben senkinek se adományozza.

2 E döntés mögött az húzódott meg, hogy a király letörje, illetve számottevően csökkentse e hatalmaskodó főurak hatalmát, de nem utolsósorban azért, hogy a jövőben a kincstár tegyen szert a növekvő, és várhatóan egyre fokozódó katonai költségek fedezésére az egyházmegyék bevételeiből. Ez a szemlélet tükröződik Ferdinánd azon 1537. április 28-iki döntésében is, mellyel Perényi Ferencnek 30 ezer forintért inscribálta ugyan az egri püspökséget, de egyben utasította a hadvezetést, hogy szükség esetében nyújtson segítséget Eger elfoglalásához.

3 Miután 1540. szeptember 14-én Frangepán Ferenc kalocsai érsek átállt a Habsburguralkodó oldalára, aki őt hamarosan egri püspökké nevezte ki, sőt december 26-án már magas dignitásába fel is szentelték.

4 Frangepán alatt az egri várban csak kis létszámú olasz katonasága volt, noha a török veszély egyre növekedett. Ekkor lépett e vonatkozásban színre Perényi Péter Magyarország királyi kancellárja és a magyar hadsereg 1. Corpus, 1844. 350. Lapalji b) jegyzet 2. Corpus, 1844. 350. 3. Sta. Registraturbücher II. Band. 282. 4. SUGÁR, 1984. 237. 421