Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Patek Erzsébet: A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony–mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében

„D" sír. Kétfülű edényt mentett meg Balogh József. A temető területéről került az egri múzeumba egy nagy edény, egy merice, belsejében karcolt díszítéssel, továbbá egy bronzgomb, hátoldalán füleccsel. E tárgyak leletösszefüggéseit és előkerülésük pontos helyét nem ismerjük. (27. t. 1-3.) Dormánd, Hanyi-puszta Dormánd, Hanyi-pusztán, a Bencsik-tanyánál Szabó János Győző 1959-ben és 1962-ben késő avar kori-honfoglalás kori kiterjedt temetőt tárt fel (36. t. 1,2.). A késő avar kori sírok között néhány késő bronzkori temetkezés is felszínre került.

7 Ide tartozik a 3. sz., a 26. sz., 33. sz. csontvázas sír, amelyeket Szabó János Győző tárt fel. Késő bronzkori lehetett a 25. sz. sír is, amit földmunkások találtak meg az 1962. évi ásatás megkezdése előtt. A temető 40. sz. lelőhelyén került felszínre egy késő bronzkori tál (3. t. 7.) kísérőleletek nélkül. Szabó János Győző feltételezte, hogy itt, a 40. sz. lelőhelyen esetleg egy késő bronzkori hamvasztásos sír lehetett. Késő bronzkori anyag került napvilágra a 4. sz. késő avar kori sírból is, mégpedig egy agyagedény, továbbá tartalmazott ez a sír két csontból készült zabla-oldaltagot is, amelynek az avar kori sírhoz való tartozását az ásató kétségesnek tartotta (1962. évi ásatási napló 2. oldal Magyar Nemzeti Múzeum. Adattár XVII 308/1968). A 4. sír említett edényét és a zabla-oldaltagokat 1987-ben az egri múzeumban nem lehetett azonosítani. Alább felsoroljuk a 3., 26., 33. sz. csontvázas sírok leleteit. 3. sz. sír. A váz nyújtott helyzetben feküdt, tájolása: ÉNy-DK. Mellékletek: Nagy edény; csésze; két darab bronz karperec, továbbá tölcséres bronzlemez, amely utóbbit 1987-ben nem tudtuk azonosítani. 26. sz. sír. ÉNy-DK tájolású, zsugorított helyzetben fekvő női csontváz. Mellékletek: Nagy edény a koponyatetőnél; tál a koponya tarkó része mellett; állatcsontok a tál alatt és a koponya homlokrésze előtt. (2. t. 2, 3; 36. t. 4.) 33. sz. sír. ÉNy-DK tájolású, nyújtott helyzetben fekvő felnőtt egyén csontváza. Mellékletek: Nagy edény a koponya bal oldala mellett; állatcsontok (szarvasmarha?) a bal felsőkar külső oldalánál. (2. t. 1, 36. t. 3.) A temető területéről származnak a 2. t. 6-7 és 3. t. 6. számon bemutatott edények, amelyeknek lelőkörülményei ismeretlenek, de feltehetőleg a Füzesabony-Mezőcsát típusú sírleletek körébe sorolhatók. A fentiekben a Szabó János Győző ásatásai során feltárt sírleleteket ismertettük. Kollégánk nagyszámú ásatásai mellett azonban fáradhatatlanul régészeti megfigyelés alatt tartotta Heves megye egész területét. Ugyanazt a területet többször is felkereste, ha tudta, hogy ott földmunka folyik, élénk kapcsolatot tartott a régészet iránt érdeklődő helyi lakosokkal. Terepbej árasairól, helyszíni szemléiről készített hivatalos jelentései is értékes adatokat tartalmaznak a késő bronzkor záró szakaszának, a HB periódusnak Heves megyei emlékanyagáról. A tárgyalt Füzesabony-Mezőcsát típusú temetők körébe sorolhatók a következő temetkezési emlékek: 7. SZABÓ János 1966. 35. - Uö 1969. 74. 68