Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

eredetének, készítési korának kutatásával kapcsolatban. [A szobor két oldala melletti falrész előtt egy-egy csavart díszítésű (kanelurás) nagyobb oszloptöredéket helyeztünk el, amelyek az elmúlt évben kerültek elő a Varkocs-kapu melletti várfalszakasz (lőrés, a várfalra felvezető lépcsőhöz való csatlakozás) helyreállítási munkái során.] A szoborral szemben lévő kisebb falfelületeken egy-egy kisebb gótikus szobortöredéket mutattunk be, amelyek talán egy püspöki síremlékhez tartozhattak.

45 A téglalap alaprajzú teremrész rövid oldalai előtt egy tárlóban a közelmúltban restaurált, kiegészített gótikus és reneszánsz (balról) és szemben a török, valamint a barokk kor várban feltárt leleteit helyeztük el. A tárlóban szépen elrendezett középkori kerámiaanyagban nemcsak a vár története, hanem általánosabb művelődéstörténeti szempontból értékes darabok kaptak helyet, kerültek bemutatásra (27. kép). A tárló bal oldalán a zöldmázas és többszínmázas kályhacsempék alatt és között két egymásra helyezett, sötétszürkére égetett anyagú, tál alakú kályhacsempét látunk (28. kép). A csavart tagozattal díszített sarkok felső részén Beatrix királynő címerét látjuk. A tárló másik felében többszínmázas, alakos reneszánsz kályhacsempe, párkánydarabjával rendkívül érdekes körülmények között kerültek elő -, többszínmázas, címertartó herold, oroszlán- és levéldíszes kályhacsempéket mutattunk be egy kancsóval és egy tállal együtt (29. kép). (Részletesebb ismertetésüket a jegyzetben adjuk, hogy a szakterület mielőbb hasznosíthassa ezt az egri várban kutatott, restaurált, értékelt anyagot.)

46 Ez utóbb említett anyagnak egyik értéke abban rejlik, hogy több darabja közvetlen kapcsolatban áll a füleki várban a 2. világháború idején feltárt kerámiával, elsősorban zöldmázas és többszínmázas kályhacsempékkel. Ilyen például a téglalap alakú, Szent László királyunk alakjával és egy másik, címert tartó herolddal díszített, többszínmázas kályhacsempe, amelyek bekerültek összefoglaló jellegű hazai feldolgozásokba, s ma már itthon e darabok nem tanulmányozhatók. A Szent László alakjával díszített kályhacsempe az állandó kiállításba került néhány évvel korábban, amikor azt a most bemutatott darabokkal együtt restaurálták. (E „füleki csoportba" tartozik még a tárló jobb felső sarkában lévő többszínmázas, az alul középen - a kancsó alatt - látható, koronás cseh oroszlános és az utóbbi mellett lévő, többszínmázas, alul négyzetbe, fent baldachinos formába foglalt mintájú kályhacsempe. (A tárló felső, középső részében elhelyezett 45. Az oszloptöredékek anyaga sárgásbarna homokkő, amely a késő gótikus szentélybővítmény falaira, támpilléreire, pilléreire stb. jellemző. A töredékek átmérője 38 cm, hossza 51 és 57 cm. Az oszloptöredékek a főoltárhoz, egy pastoforiumhoz, esetleg az oldalkápolnák feletti részekhez (emporium, kápolnák) tartozhattak. - A most bemutatott gótikus „szobron" és a kiállításon bemutatott két töredéken kívül a középkori kőtárban is őrzünk még egy szobortöredéket. Ez a töredék szerepelt a budai várban 1987-ben rendezett nagy kiállításon. Az ívelt szegélyű, szélén egykor rozettákkal díszített posztamensen álló alak magassága 28 cm, lábazata 28x21,5 cm. A töredéken a hosszú drapéria alól kinyúló jobb lábfej és a ráhulló ruha látható. A töredék az egri püspöki székhely eddig alig ismert magasabb művészi igényének tanúja az említett kisebb darabokkal és a most bemutatott szoborral együtt. (ВЕКЕ L.-MAROSI E.-WEHLI T.: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. [Budapest, 1987] I. 297. és II. 274.) 46. E helyen nincs módunkban minden darabról részletes leírást, méreteket adni, csak néhány esetben tehetjük azt meg. A két tál alakú, mázatlan, címerrel díszített kályhaszem leltári száma: V. 88. 4. 1-2. Magassága: 22,5 és 25,5 cm, szélessége: 13 (fél darab) és 24 cm, mélysége 14 és 14,5 cm. A kályhaszemek a Szépbástya DNy-i sarkánál kerültek elő (1969. X. 6.). - Ugyancsak a Szépbástya Ny-i oldala mellett (3/b. szelv. 1968. III. 20.) találtuk a tárló alsó, középső részén (27. és 29. kép) látható többszínmázas kályhacsempét. Az erősen kihajló, széles, indával-levéllel-virággal díszített peremű, középen négyzetes keretbe foglalt, átlósan elhelyezett négy levél közé foglalt, nyolcszirmú virággal ékes kályhacsempe a füleki vár ásatásakor előkerült hasonló leletanyaggal tart közvetlen kapcsolatot. (Leltári száma: V. 88. 21. 1. Szélessége: 26,5x27,8 cm, vastagsága: 3,8 cm.) 355