Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Patek Erzsébet: A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony–mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében

A fenti helyi formák mellett azonban a Heves megyei temetőkben is előfordulnak olyan edények, amelyeknek előzményei nem a Kárpát-medencéből, hanem a KeletiKárpátoktól keletre fekvő területekről és a dél-oroszországi kultúrákból ismeretesek.

21 A bemutatott Heves megyei sírkerámiából ide kell sorolnunk többek között a 3.1.1, 8. 1.19,11. t. 12,15. t. 12. és a 22. t. 5. sz. ábrákon látható edény formákat. Fontos jelenség a tárgyalt Füzesabony-Mezőcsát típusú temetkezések csoportjában az, hogy elvétve zabiákat és más lószerszámokat, továbbá fegyvereket is helyeztek a sírokba. Fegyvereket az előzőkben bemutatott Heves megyei sírok nem tartalmaznak ugyan, de a velük rokon típusú Füzesabony, Öregdombon

22 és a Mezőcsáton feltárt temetőben

23 előfordult zabla, szerszámgomb és más lószerszám, továbbá Füzesabony Öregdomb 1. sz. sírjából márvány buzogányfejet, Mezőcsát 97. sz. sírjából egy csont fejszét is tártak fel.

24 Bár az utóbbi valószínűleg rangjelző szerepet töltött be, mégis ezek a sírleletek a mellékletadásban megnyilvánuló új szokást, azaz fegyvereknek és lószerszámoknak a sírba helyezését tanúsítják. A Kárpát-medencében a késő bronzkor HB periódusában csak a Kaukázus-pontusi kapcsolatokat tükröző síranyagban találtunk fegyvereket és lószerszámokat (pl. Pécs-Jakab-hegy 1., 4., 6., 10., 15., 75. sz. sírjai,

25 a Kakasdon feltárt temető,

26 Doboz Maró erdő

27

). Ez a szokás Magyarország területén csak később, az i. e. 7. sz. második felétől válik gyakorivá a hallstatt kultúra gazdag sírjaiban. Amint idegen a helyi fejlődéstől az urnasíros kor végén a zabiák, lószerszámok és fegyverek sírba helyezése, ugyanúgy nem lehet helyi előzményekkel kapcsolatba hozni a Füzesabony-Öregdombon feltárt temető lószerszámainak típusát sem. Bár Magyarország területén a megelőző korszakokban is használtak csont- sőt bronzzabiát

28 is, mégis a fent említett füzesabonyi sírokból, vagy a Pécs-Jakab-hegyen feltárt sírokból előkerült zabiák, szerszámgombok típusai a helyi előzményektől idegenek. Evvel szemben ezek a tárgyak a Pontus-Kaukázus régióival fennálló összefüggéseket tükrözik, és az i. e. 9-8. századra keltezhetők.

29 A Füzesabony-Mezőcsát típusú temetkezések időrendjével kapcsolatban bebizonyosodott, hogy a temetők pontos keltezése érdekében a tárgyalt temetkezési emlékeket össze kell vetni azokkal a depókkal is, amelyekben a sírleletekből ismert tárgyak is előfordulnak (pl. a Füzesabony, Öregdombról ismert zabiák). Különösen fontos időrendi támpontot szolgáltattak azok a leletegyüttesek, amelyekben a dél-oroszországi területeken otthonos tárgyformák társaságában a Kárpát-medence helyi bronziparából származó és így nálunk jól keltezhető leletek is voltak. Nagyon fontos támpontokat szolgáltatott a korszak időrendjéhez a Kemenczei Tibor által feltárt és publikált, Prügyről 21. PATEK Erzsébet 1974. 342 skk. - KEMENCZEI Tibor 1980. 80 skk. 22. GALLUS Sándor-HORVÁTH Tibor 1939. 11 skk. 1-5. táblák. - STANCZIK Ilona 1978. 93 skk. 23. PATEK Erzsébet 1980. 163 3. ábra 21. 24. GALLUS Sándor-HORVÁTH Tibor 1939. 1.1. 2. - PATEK Erzsébet 1966-67. 1.1. 20. 25. TÖRÖK Gyula 1950. IV. és VI. táblák. - MARÁZ Borbála 1979. 16. kép 26. MÉSZÁROS Gyula 1961. 3. kép 27. GAZDAPUSZTAI Gyula 1964-65. 1. ábra 28. MOZSOLICS Amália 1946-48. 63 skk. - Uö 1953. 69 skk. - Uö 1960. 125 skk. - SZÁNTÓ Imre 1947. 1 skk. - KEMENCZEI Tibor 1972. 133 skk. 29. A hatalmas szakirodalomból e helyütt csupán néhány munkát sorolunk fel: GALLUS SándorHORVÁTH Tibor 1939; HARMATTÁ János 1946-48; JESSEN, A. A. 1953; KOSSACK, G. 1954; GAZDAPUSZTAI Gyula 1963; SZABÓ János 1969; TERENOZKIN, A. I. 1976; PATEK Erzsébet 1980; Uö 1982; KOSSACK, G. 1980; KEMENCZEI Tibor 1980; Uö 1981; U. ö 1984. 94 skk; TONCEVA, G. 1980; SMIRNOVA, G. I. 1985; KOSSACK, G. 1986. 72