Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. IV.

Michalek Manó prépost-kanonok hagyatékából 1917 januárjában 151 db XVIXVIII. sz. ezüstpénz került a líceumi múzeumba.

58 Helyi viszonylatban úttörő jellegű vállalkozás volt az egri Kaszinóban 1924. augusztus 31.-szeptember 8. között „a magántulajdonban lévő műtárgyakból rendezett retrospectív kiállítás", amelynek védnöke Szmrecsányi Miklós volt.

59 Legányi Ferenc hosszú időn keresztül a Magyar Földtani Intézet megbízott gyűjtője volt. Gyűjteményében neolit kori kőszerszámok, a Bükk és vidéke kőzetei, valamint paleontológiái leletek voltak. Kollekciója jellemző darabjaiból 1925-ben megajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumot, majd mint maga írta: „1926-ban kisegedi neolit kori kőszerszámokból és cserepekből álló gyűjteményemet (kb. 400 db) az egri Érseki Múzeumnak ajándékoztam, azon egyetlen kikötéssel, hogy az a Bartalos-féle gyűjtemény kisegedi részével (melyhez régebben én is hozzájárultam) egyesítessék." Ez azonban helyhiány miatt nem valósult meg és az ajándékozás elmaradt. 1930-ban már a Vármúzeumban volt kiállítva gyűjteményének egy része a tulajdonjog fenntartása mellett. A már említett kőszerszám és cserépgyűjteményről írta 1933-ban: „hozzájárulok ahhoz, hogy gyűjtésem a létesülő Eger városi múzeumé legyen, s minden a gyűjteményhez való jogomról annak javára lemondok ..." 1947-ben az angolkisasszonyok egri intézetét ajándékozta meg „egervidéki" ásványokkal és kőzetekkel. Bár a város két világháború között szervezett múzeuma 1944-ben megsemmisült, Legányi 1947-ben mégis azt írhatta, hogy „A régen készülő egri Városi Múzeumhoz kérem ideiglenes alkalmaztatásomat. Az eddig összegyűlt anyag egy nagy része, a kőkori és bronzkori tárgyak, úgyis az én gyűjtésemből és adományomból valók. Ha őslénytani gyűjteményemet rendezhetem és meghatározhatom, abból a Mátra és Bükk vidékének kőzeteit szépen bemutató gyűjteményt tudok a városnak ajándékozni."

60 1937. július 20-án dr. Pálosi Ervin és dr. Pataki Vidor a város hozzájárulása nélkül egyenlő jogú munkatársként felvették a várásatási bizottságba Barcsay Amant Zoltánt és megbízták a Vármúzeum vezetésével. Ugyanekkor „a szerződő felek megállapodnak abban, hogy Barcsay Amant Zoltán saját régiség és művészeti gyűjteményéből - amely a Vármúzeum szerves kiegészítő részét fogja alkotni - állandó kiállítást létesíthet. Erre a célra a várásatási bizottság, illetve annak képviselői dr. Pálosi Ervin és dr. Pataki Vidor átadják dr. Barcsay Amant Zoltán rendeletére a kazamatákhoz tartozó Ágyútermet, amelynek átépítései költségeit azonban dr. Barcsay Amant Zoltán viseli . . . dr. Pálosi Ervin és dr. Pataki Vidor, mint a várásatási bizottság képviselője feljogosítják' dr. Barcsay Amant Zoltánt, hogy a tulajdonát képező gyűjtemény megtekintéséért külön belépődíjat szedhet, amely összegeket saját belátása szerint használhatja fel a Barcsay-gyűjtemény céljaira. Dr. Barcsay Amant Zoltán törekszik arra, hogy saját gyűjteményét összhangba hozza a vártörténelmi korával és szellemével."

61 A gyűjtemény lándzsákat, pisztolyokat, tölténytartókat, szuronyokat, okleveleket, metszeteket, nyomtatott egyházi beszédeket, zászlókat, 1848-as Kossuth-bankókat, pecséteket, érdem jeleket, kincstári utalványokat stb. tartalmazott.

62 „A gyűjtemény két különlges ágazatban teljesen egyedülálló. Egyik a régi magyar katonai ruhák és felszerelések anyaga, másik a múlt századbeli daguerrotíp-gyűjtemény. A régi katonaruhák és felszerelések a XVIII. és XIX. századból valók, és magukban foglalják a polgárőri és nemzetőri ruhadarabokat is. Különösen figyelemreméltó egy ezernyolcszázhúszból való teljes polgárőri ruha és az 1809-i utolsó nemesi felkelésből származó gyalogos és lovas csá58. KISS Péter 1986. 174. 59. Katalógusát teljes terjedelmében lásd a függelékben. 60. KISS Péter 1988. 120-121. / 61. KISS Péter 1987. 582. 62. AZ EGRI VÁRMÚZEUM . . . 1937. 702