Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

gekről is sokat beszélünk. Ez az évkönyv - egy induló társaság kiadványa - nehéz viszonyok között, a korona inflációjának idején jelent meg. (A kötet borítójának alsó sarkán láthatjuk az árát: 50 000 korona. Ez egyúttal azt is igazolja, hogy a kiadványt nem csupán reprezentációnak szánták, hanem árusításra is.) Az évkönyv első harminc oldala a társaság életének részletes adatait tartalmazza, a többi 160 oldal irodalmi anyagot kínál az olvasónak. A bevezető cikket Előszóféle címmel dr. Tordai Ányos, a társaság főtitkára, az egri cisztercita főgimnázium tanára, Gárdonyi közeli barátja írta. Vegyünk ebből néhány gondolatot: A társaság alapszabályaiba iktatott parancs szerint minden évben évkönyvet kell kiadni. Nyomtató papirost vásároltak, gyűléseztek, terveket készítettek, kamattalan kölcsönt jártak ki, hogy a szükséges fedezetet előteremtsék. Végül bebizonyosodott, hogy „az Eged alján, Gárdonyi városában a magyar szív nemcsak szóra, hanem tettre is buzog, Gárdonyi Géza szellemi örökösei eleven életet élnek és termésüket a köz szeme elé bírják és merik bocsátani". Egy év becsületes munkájának az eredményeit mutatja be az évkönyv. Az Egerből akkor távozó, búcsúzó Tordai Ányos bevezetőjét követően dr. Molnár Kálmán, a társaság egyik alelnöke köszönti „Heves megye tollforgató emberei" nevében dr. Werner Adolf zirci apátot, akinek „bizalmat ébresztő közreműködésével tömörültek Gárdonyi Társasággá. Az ő elnöksége alatt élte át - jó szándékban nagyon gazdag, de komoly munkában és eredményekben sem szegény - első évét a Társaság". E két bevezetőt a Gárdonyi Társaság tisztikarának névsora követi. Ne sajnáljuk a figyelmet az alapító tagság és a vezetőség megismerésétől. Ebből láthatjuk meg, milyen társadalmi réteg szellemi érdeklődése fejeződött ki ebben a szervezkedésben és az egyesület munkájában. Elnök: dr. Werner Adolfzirci apát. A társaság szervezése idején az egri cisztercita főgimnázium igazgatója volt, 1924-ben, tehát a szóban lévő évkönyv megjelenésének évében lett zirci apát. Alelnökök: Breznay Imre egri tanítóképző-intézeti tanár, neves helytörténész; dr. Molnár Kálmán egyetemi magántanár; Főtitkár: dr. Tordai Ányos, az egri cisztercita főgimnázium tanára; 1924-ben nevezték ki a bajai gimnázium igazgatójává. Titkár: Vues

kits Jenő egri főreáliskolai tanár. Jegyző: Nemecsek Aurél városi aljegyző. Ügyész: dr. Pataky István. Pénztáros: Lemle Rezső főreáliskolai tanár. Ellenőr: Benkóczy £mi/tanítóképző-intézeti tanár. Számvizsgálóbizottság: Bárány László főreáliskolai tanár, dr. Bárdos József főgimnáziumi tanár, Szőke Sándor tanítóképző-intézeti tanár. A névsor azt mutatja, hogy a társaság egyik fő támasza az egri cisztercita főgimnázium volt. A vezetőségben ennek tanárain kívül helyet kaptak a másik két fontos egri tanintézet, a tanítóképző és a főreáliskola tanárai is. így az egri Gárdonyi Társaság a budapesti országos társasághoz hasonlóan, alapvetően a pedagógusokra épült. A társaság szélesebb társadalmi kapcsolataira némileg fényt vet a tiszteletbeli tagok névsora: Babocsay Sándor ügyvéd, kormányfőtanácsos, Bartalos Gyula с kanonok, régész-helytörténész, dr. Böhm János prépost-kanonok, dr. Gopcsa László miniszteri osztálytanácsos Budapest, Kassuba Domokos с tankerületi főigazgató Szentgotthárd, dr. Négyessy László egyetemi tanár Budapest, Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos, dr. Timon Ákos egyetemi tanár Budapest, Werner Gyula író, Budapest.

12 A rendes 12. WERNER Gyula, (Ónod, 1862-1926, Budapest): politikus, író. Szolgabíró, majd országgyűlési képviselő. Fő területe a történeti regény volt. Két kötete Egerben jelent meg. 666