Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

látszólag mellékes megjegyzéseknek egy kis figyelmet! A felolvasóülést követő társas vacsora ténye azt mutatja, hogy a tagság baráti, családias légkörű viszonyba juthatott egymással. Nagy dolog ez! - A díjtalan felvonóra vonatkozó figyelmeztetés szintén személyre szóló gondoskodás jele: idősek vagy nehezen járók ne maradjanak távol amiatt, hogy a negyedik emeletre kell felmenniük! A meghívó második oldala tudnivalókat tartalmaz: felhívja a figyelmet, hogy a vacsora keretében avatják fel a legutóbbi közgyűlésben megválasztott új társasági tagokat. - A harmadik oldalra kinyomtatták az ülés részletes programját, az oldal aljára pedig egy közleményt arról, hogy a legközelebbi ülés december 12-én, pénteken lesz. Említésre érdemes egy székesfővárosi polgármesteri határozat is, amely arról szól, hogy a Gárdonyi Jutalomdíj alapítvány kamatából 240-240 pengőt ebben az évben Bálinth Árpád és Mendöl Ilona budapesti pedagógusok kaptak. Ilyen apró iratok bizonyítják, hogy az Országos Gárdonyi Társaság a második világháború végéig működött. Újjászervezés 1945 után Az előbbiekben ismertetett széles körű és eredményes társasági életet látva nem lephet meg, hogy a szervezet egykori tagjai a második világháború befejezése után erőfeszítéseket tettek kulturális egyesületük újjászervezésére. Az emberek magukhoz tértek, életük alapvető feltételeit biztosítva látták, kialakult a mindennapi élet új anyagi, erkölcsi és politikai rendje, az érdeklődés tehát érthető módon a művelődés és a társadalmi együttlét lehetőségei felé fordult. A közelmúltban bekerült az egri Gárdonyi Géza emlékmúzeum gyűjteményébe egy iratcsomó a háború előtti társaság egyik volt aktív tagjának, a korábbiakban már emlegetett Bálinth Árpád fővárosi pedagógusnak a hagyatékából. Ezek az okmányok és feljegyzések adatokat tartalmaznak a társaság 1945 utáni újjászervezési erőfeszítéséről. Az első irat egy jegyzőkönyv 1946. november 28-i kelettel. Ha meggondoljuk, hogy a magyar gazdasági életet rendező pénzügyi stabilizáció 1946 augusztusában érett meg a forinttal, a társaság életében a háború okozta szünetet nem is vehetjük hosszúnak. Á hivatkozott jegyzőkönyv az Országos Gárdonyi Társaság újjáalakuló közgyűlését előkészítő megbeszélésről készült. Az összejövetelen részt vevő hét személyből - négy nő és három férfi - öten voltak tagjai a felszabadulás előtt a társaságnak. A tárgyalás helyszínéül szolgáló lakás tulajdonosa Rakssányi Mária gimnáziumi igazgatónő a régi vezetőség alelnöke, Baloghné Hajós Terézia pedig az elnökségi tanács tagja volt. ők részletesen ismerték az újjászervezendő társaság munkáját és viszonyait, személyükben biztosították az eredményesnek várható folyamatosságot. - Közös szándékuk kinyilatkoztatása után jelölőlistát állítottak össze a szervezet új vezetőségére és megállapodtak, hogy a következő megbeszélést egy hét múlva, december 5-én ugyanott tartják. A második irat egy ugyancsak 1946. november 28-án kelt második jelölőlista. Ez annyiban tér el az említett jegyzőkönyvben szereplő névsortól, hogy már elnököt is jelöl meg Kállay Miklós személyében. Ez az egri születésű író, kritikus, műfordító és lapszerkesztő az 1942-ben kiadott emlékkönyvben a Gárdonyi Társaság tiszteletbeli tagjaként található. Dr. Gárdonyi József mindkét jelölőlistán ügyvezető elnök. Új tisztség a második listán Bálinth Árpádnak szánt ügyvezető titkári feladatkör; Bálinth a jegyzőkönyvben talált listán a három titkárjelölt egyike. A két névsor közötti eltérés arra mutat, hogy a megbeszélések során különféle javaslatok, eltérő vélemények fejeződtek ki, tehát demokratikus vitaszellem érvényesült. 662