Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

Krisztusnak, az ő kereszthalálának, az utolsó vacsorának és így az oltáriszentségnek is. Az oltárépítmény ikonográfiái programjának tipologikus jellegét teszi szinte didaktikusán egyértelművé, az íves záródású, műmárványozott és aranyozott díszű keretbe foglalt középső rész. Oltár az oltárban jelenik itt meg. Borgia Szt. Ferenc adoráló alakja, lépcsőkön álló oltár előtt imádja a felhő- és sugárkoszorúban megjelenő oltáriszentséget. A szent jól dimenzionált stukkószobra, a lába előtt elhelyezett birétum és a lépcsőről lelógó nyitott könyv, az itt és most színpadias pillanatnyiságát hangsúlyozza.

44 Jezsuita oltárról lévén szó, talán nem túl merész következtetés arra gondolni, hogy a morva és délnémet művészeti hatások mellett nem kis szerepe lehetett a theatrum sacrum típus kialakításánál Loyolai Szt. Ignác Exercitia spirituáléjának. A lelkigyakorlatok számos pontja serkenti egy „belső színház" képi elképzelését. Általában a lelkigyakorlatok első és második előgyakorlataként kell képzeletben elvégezni a színhely kialakítását. Erről Szt- Ignác részletesen elmondja a hármas bűnről való elmélkedés első előgyakorlatában: „Itt kell megjegyeznünk, hogy a látható dolgokról való szemlélődésben vagy elmélkedésben, mint amikor pl. Krisztus Urunkról szemlélődöm, aki látható, a színhely kialakítása abban áll, hogy képzeletben látom azt az érzékelhető helyei, ahol szemlélődésem tárgya látható. Érzékelhető helyet mondok, mint pl. a templomot vagy a helyei, aholJézus Krisztus vagy Boldogasszonyunk látható, aszerint, hogy miről akarok szemlélődni. "

45 A színhely kialakításáról így ír Krisztus Urunk születéséről folytatott szemlélődésnél: „Itt képzeletben lássam az utat Názárettől Betlehemig . . . vegyem szemügyre a születés helyét, vagy barlangját., tágas-e vagy szűk, alacsony-e vagy magas, és hogyan volt előkészítve."

46 Ugyanerről a 114. pontban így szól: „Lássam a személyeket: Boldogasszonyunkat, Józsefet, a szolgálót és a már megszületett Kisded Jézust. Szegény méltatlan kis szolga alakját öltve magamra, nézzem és szemléljem őket, a tőlem telhető legnagyobb tisztelettel és hódolattal szolgáljak nekik szükségükben, mintha valóságosan jelen volnék. Majd mélyedjek el magamban, hogy valamelyes hasznot merítsek. "

47 A szentírás történeteinek ily szemléletes, képszerű megjelenítése és az azzal való azonosulás kétségtelenül tipikus eleme a szent színháznak. A jezsuita iskoladráma előadásaihoz, ill. azok színhelykialakításához adhatott némi kiindulási pontot a rendalapító lelkigyakorlatos könyve is. A theatrum sacrum típusú műalkotásokra Szt. Ignác lelkigyakorlatos könyve nagy népszerűsége révén minden bizonnyal termékenyítőén hatott.

48 Az egyházi év nagy ünnepei közül a húsvéti ünnepkör hagyományai és liturgikus játékai befolyásolták a legelementárisabban a theatrum sacrumok kialakulását. A szenvedéstörténet megelevenítéséhez számos művészeti formát talált már a középkor folyamán is, de különösen a reformáció után hitében megújuló egyház. Az oltár körül latinul előadott, liturgikus felfogású misztériumjáték a barokkban már nagyszabású, soksze-, replős, nemzeti nyelven előadott passiójátékká alakult. A nagypénteki bűnbánati körmenetek alkalmi dekorációikkal, jelmezeikkel, tudatosan szerkesztett dramaturgiájukkal, sokszor összekapcsolva a szerzetesi iskolák drámaelőadásaival, egyfajta totális 44. GYŐRFFY Katalin 1986. Borgia Szt. Ferenc alakjában Eszterházy Károlyt véli fölismerni. Ezt egyrészt Eszterházy mentalitását, másrészt a püspök ismerhető fiziognómiáját figyelembe véve kizártnak véljük. 45. LOYOLAI Szt. Ignác 1986. 50. 46. LOYOLAI Szt. Ignác 1986. 65. 47. LOYOLAI Szt. Ignác 1986. uo. 48. Szti Ignác lelkigyakorlatainak 121-125. pontjai az öt érzékszerv intenzív bekapcsolásával még fokozni kívánták a bibliai eseményekkel való azonosulást, így valósítva meg egy totális belső színházat. LOYOLAI Szt. Ignác 1986. 66-67. 621