Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

lezzük, hogy az oltár XIX. századi áthelyezése során némi változást szenvedett. Mai oltárasztalán alig férnek el a szoboralakok. Akad olyan részlete is, amelynek egyszerűen nincs helye a mostani kompozícióban. Ilyen a középen lévő összekötözött lábú bárány, mit magunk vettünk le a királyok ajándékáról, az arannyal teli pénzesládáról, de sehol nem lehet oldalára fektetve, eredeti helyzete szerint elhelyezni. Feltételezésünk szerint az oltár felépítése valamivel mélyebb és szellősebb lehetett eredeti helyén. A királyok és pásztorok imádását ábrázoló, sokfigurás, nagyméretű szoborcsoport igazi theatrum sacrum kompozíció (12. kép). Ugyancsak figyelemre méltó Betlehem-oltár látható a celldömölki bencés apátsági templom sekrestyéjében a XVIII. század második feléből (13. kép). Gazdagon tagolt oromdíszes felső részében, a passaui kegy kép alatt, négy elkülönített apró színpadon mint négy felvonást láthatjuk Jézus születésének történetét. Fölül rocaille-os keretben a betlehemi jászolban fekvő gyermeket látjuk Mária és József között, a festett háttér az istállót idézi (14. kép). Alul három üvegezett, mélyített fülkében a következő jelenetek kerültek ábrázolásra: középen a királyok és a pásztorok imádása - a vitrin aranyozott oromdíszén a betlehemi csillaggal - balra Jézus bemutatása a templomban (15-16. kép), jobbra Jézus körülmetélése. Az alsó három fülke szoboralakjai hiányosak, hátterük durván átfestett. A ferences pasztoráció és rendi faragó műhelyeik segítségével terjesztett Jézus születése kultuszról alkothatunk árnyaltabb képet a váci és a szendrői ferences templom Betlehem-oltárát szemlélve. A Paulits József által 1728-ban felállított váci Jézus szüle14. kép. Jézus születése oltár részlete, XVIII. sz. 2. fele. Celldömölk, Bencés apátsági templom 606