Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

12. kép. Schwietzer György: Betlehemoltár, 1750 k. Pér, Rk. plébániatemplom (Egykor a soproni Szt. Mihály-templomban) ként, kalapban és pásztorbottal kezében jelenik meg az együttesben. Az oltár kvalitásos szobrai expresszíven lebegő drapériáikkal, az alakok teátrális gesztusaikkal a legjobb délnémet szobrászműhelyek hatását sejtetik. A szent színházak kialakulása szempontjából az egyik legnagyobb hatású a karácsonyi ünnepkör volt, mivel ennek szertartásaiban vannak megjelenítésre különösen alkalmas részek. A középkortól kezdődően virágzó betlehemes és pásztorjátékok hatását a szakrális művészetben számos alkotás igazolja. A hazai barokk művészetben Jézus születésének misztériumát theatrum sacrum típusú művek változatos formákban jelenítik meg. Sajnos a felvilágosodás szelleme nemcsak a magánáhítat céljait szolgáló, hanem a templomi betlehemes szekrények nagy részét is elsöpörte. így mára már csak írásos forrásokból ismert, hogy 1750-ben a budai Szt. Anna-templom számára Rieger Jakab Kristóf szobrász betlehem felállításában vett részt. Ugyanígy 1718-ban az újlaki plébániatemplomban Hörger Antal készített betlehemet.

31 Templomi használatban ma szinte egyetlen teljes barokk betlehem sincs. Kivételt képez néhány Betlehem-oltár, melyek nem mobil voltuk miatt maradtak fenn. Meg kell tehát különböztetnünk egymástól az alkalmi, csak a karácsonyi ünnepkörben használatos Betlehemes szekrényeket és azokat a Jézus születése oltárokat, melyek az év minden napján szolgálták Jézus 31. AGGHÁZY Mária 1959. 31., 39. 604