Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

11. kép. A kópházi búcsújáró templom főoltára, 1760 k. NOBIS" Jn. I. 14. " Középen félköríves záródású fülkében imazsámolynál térdepel Mária, vele szemben felhőkön lebeg Gábriel arkangyal kezében liliommal, fölöttük sugárkoszorúban a Szentlélek galambja. Kétoldalt lent Mária szülei, az Ige hirdetőinek, Péter és Pál apostoloknak társaságában. Fönt, lant alakú keretben a világot teremtő Atya látható, akinek akaratából teljesítette küldetését Jézus. Magát Jézust is megjelenítették az oltár felső zónájában, magyar szentek között, apjának, Szt. Józsefnek karján. A legnagyobb teofánia, a testté lett Ige dicsőítését szolgálja teátrális formáival a győri ferencesek egykori oltára (10. kép). A megtestesülés színpadias megjelenítése jellemzi a kópházi búcsújáró templom 1760 körül készült főoltárát is (11. kép). A középső részen a szentatyafisághoz tartozó Joachim és Anna alakja mellett Péter apostol és Szt. János evangélista - a majdani tanítványok - szobrai fogják közre a gyermek Jézust karján tartó lorettói Mária kegyszobrát. Az oltár fölső részén, volutás baldachinos architektúra előtt, két adoráló angyal között, Mária és Erzsébet találkozása látható Zakariás társaságában. Mária zarándok603