Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

3. kép. Szt. Péter keserve, XVIII. sz. 2. fele. Iparművészeti Múzeum tőén egy pieta ülő Máriája - melyre szintén a festett realisztikus részletek, a szabott női ruha és a mozgatható végtagok a jellemzőek - az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található. A teátrális élethűségre törekvés fontos kellékei voltak a Mária-szobrok szabott ruhái és palástjai. Az egri trinitáriusok feloszlatásakor az 1784-ben készített leltár szerint az „öltöző-Mária" számára 12 különféle színű ruhát számoltak össze.

22 A budai jezsuiták Regis János Ferenc ünnepére sziklahegységgé varázsolt főoltára a prédikáló szenttel, hasonló karakterű lehetett, még ha méreteiben jelentősen eltérő is, mint az a XVIII. századi viaszplasztika, mely a bűnbánó Szt. Pétert ábrázolja sziklák között (3. kép). Ugyancsak ilyen, a magánáhitat céljait szolgáló rokon hangvételű kompozíció Bűnbánó Magdolnát ábrázolja a barlangban (4. kép). 22. VOIT Pál 1972. 198. 593