Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben
feldolgozására Nováky Hajnalka, Castrum dolorisok a XVI-XVII. századi Magyarországon című diplomamunkájában. A castrum dolorisok általa föltárt forrásai több helyen nevezik a halotti készület építményeit theatrumnak. ,0 A barokk funerális művészet meghatározó részéről, a főúri gyászszertartások látványáról írott dolgozatában Szabó Péter a „Nyilvános keserűség gyászos színházáról" beszél, e gyászos színház szereplőiről és jelmezeiről kultúrhistóriai áttekintést adva. A temetési szertartások egyik fontos felvonásáról - a ravatalozásról - és annak díszletéről, ill. művészi dokumentumáról, a ravatalképről D. Buzási Enikő írt összegző tanulmányt." A fenti felsorolás mutatja, hogy a magyarországi barokk művészet színpadias formáinak problematikájával foglalkozó szakirodalom meglehetősen változatos, de csak a téma egy-egy lokális, részletelemének vizsgálatára szorítkozik, vagy megelégszik a theatrum sacrum típusba sorolás puszta tényével. Indokoltnak látszik tehát - természetesen a teljesség igénye nélkül - áttekintést adni a magyarországi barokk művészet szent színház típusú emlékeiről, ill. azok jellegzetes fajtáiról. A theatrum sacrum fogalom értelmezése Szükséges, hogy az idáig többféle módon körülírt theatrum sacrum fogalmat pontosítsuk és egyértelművé tegyük, milyen ismérvek alapján soroltunk műveket az e fogalommal jelölt típushoz. Az illuzionizmus és a színpadiasság ismert és kedvelt kifejezésformája volt a késő barokk művészetnek egész Európában. Elsősorban a délnémet és osztrák területeken dolgozó A. Pozzo és I. Günter munkásságát és az Asam fivérek tevékenységét emeli ki ebből a szempontból a szakirodalom. A XVIII. századi Magyarországon is megjelentek azok a művészek, akik alkalmazták a színpadias megjelenítésformákat a művészet minden területén. Nem állt szándékunkban mesterkörök, vagy művészek egymásra hatásának láncolataként levezetni e művek születésének okait. Az volt a célunk, hogy rávilágítsunk arra, hogyan hatott a kor mentalitásában gyökerező képigény a művek megjelenési formáira. Eredeti elképzelésünk szerint ezt szolgálta volna a kiállítás szerkezeti felépítése, mely Jézus születésétől a feltámadásig kísérte volna nyomon Jézus földi működését theatrum sacrum típusú alkotások segítségével. Ezt sajnos a kiállítótér adottságai, és a kiállított művek nagy ikonográfiái gazdagsága miatt nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Eleve lemondtunk a teátrális megoldásokat sűrűn alkalmazó, monumentális falfestészet emlékeinek vizsgálatunkba történő bevonásáról. E műfaj illuzionisztikus fogásai egy tőről fakadnak ugyan a barokk művészet teátrális megoldásaival, de túlzott egyszerűsítés volna a falfestészet sokkal összetettebb mozgatórugóit pusztán a szent színház oldaláról levezetni. A hazai barokk falfestészet e problémaköréről, Antonio Galli Bibiena magyarországi és ausztriai működése kapcsán, Galavics Géza már átfogó képet adott 1984-ben megjelent tanulmányában. 12 Rávilágított arra, hogy a festett látszatarchitektúrák, illuzionisztikus terek alkalmazásának elterjedése a magyarországi falfestészetben, a színházorientált Bibiena család működésének nem kis mértékben köszönhető. 10. NOVÁKY Hajnalka 1988. 11. SZABÓ Péter 1989.; D. BUZÁSI Enikő 1975. 87-124. 12. GALAVICS Géza 1984. 177-263. 588
