Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Fajcsák Attila: Az egri kálvária
Kegyelmes Urunk! Buzgolkodásunk Fő czelja; legkedvesebb, 's becsesbb Keresztényi Kötelességünk az Isten imádása, 's az ő Szent Nevének dicsőitése; - kissebb czélja pedig Keresztényi Kötelességeinkkel felebaráti kötelességeinket is párositva Hitünkben való lelki megerősödésünk. E' végbűi térdeinkrűl mély alázatossággal esedezünk Excellentziádnak: hogy miután Exczellentziád a' Calvariát felépíttette, 's az helybeli Kereszténység ottan anynyivalis inkább buzgólkodni kivánna, hogy azon Isten dicsőségére Szentelt helyet gyakoribb Keresztényi ajtatossággal, és tisztelettel megszentelhesse, méltóztasson Excellentziád, Híveinek állandó buzgóságát abbéli Kegyelmével továbbáis éltetni, melly szerint a' tisztelt Servita Szerzetes Atyák Templomábúl Nagy Péntektűi kezdve Szent Mihály napig az Hét Fájdalmas Szűz emlékezetére szentelt tisztelkedés napjaiban, délutáni Litánia után a' Calvariához egy Szerzetes Tisztelendő Atya által vezetendő Processió tartattasson; 's e' végre Excellentziád, a' tisztelt Szerzetnek Kegyelmes Parancsolatját kiadni kegyesen méltóztasson . . ." 55 Az érsek hathatós intézkedésére a processiok 1837-ben, s az azt követő esztendőben olyannyira sikeresek voltak, hogy az előző levél írói 1838 decemberében ismét levéllel fordulnak Pyrkerhez. Ebben reményüket fejezik ki, hogy a körmenetek rendszeresek maradnak, s javasolják, hogy „. . . ezen ájtatos búcsújárások hatósbbságára, fényességére, s tellyes voltára nézve" szükséges egy harang felállítása. Ekkor, hetenként már kétszer mise tartatik a Szentsír-kápolnában. Egyben javasolják, hogy a jövőben körmenet vonuljon a Kálváriához Szent Kereszt feltalálása és felmagasztalása napján, valamint augusztus 20-án Szent István királyunk szobrához. Az írásból az is kitűnik, hogy a fentebb idézett levélben szereplő misedíj körüli gondokat sikerült Roskoványi Ágoston - akkor még egri kanonok - adakozásával megszüntetni. 56 Cifra-hóstyai idős asszonyoktól tudjuk, hogy gyerekkorukban minden harmadik vasárnap, délután három órakor maguk is felvonultak a népes körmenettel a Servitáktól a Kálváriához. A stációknál a hívek a pap vezetésével a Via Matris ájtatosságot végezték. Szent István szobrához érve egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondtak. Innen az út a három kereszthez vezetett, ahol imádkoztak. A dombról lefelé jövet a körmenet megállt a Szentsír-kápolnánál, ahol litániával fejeződött be a keresztút járás. A több mint százéves körmeneti szokás a negyvenes évek végén szűnt meg. Ezt követően néhányszor, csak a servita búcsú távolabbi vidékekről érkezett résztvevői zarándokoltak fel pap vezetésével a Kálvária-keresztekhez. 57 IRODALOM BAKÓ Ferenc-CSÉPÁNY Ferenc 1968. Eger. Úti kalauz. Eger. BALOGH János 1881. Eger vár története. Eger. BARCSAY Amant Zoltán 1938. Eger vár és város régi ábrázolásai 1567-1900. Eger. BARÓCSI József 1983. A servita és a szentkúti búcsú. Eger. (Kézirat) 55. EÉL. Par. Agr. 522/1837. 56. EÉL. Par. Agr. 2155/1838. 57. Végezetül itt szeretnék köszönetet mondani Kovács Béla levéltárigazgatónak és Lengyel László művészettörténésznek önzetlen segítségükért, akik kezdettől fogva figyelemmel kísérték munkámat, és tanácsaikkal nagyban elősegítették e dolgozat megszületését. 581